A cím:A regény eredeti címe Wurthering Heights, pontos fordításban „Süvöltő magaslatok”, az Earnshaw (e. önsó) család udvarházának a neve. Sőtér István fordításában „Szelesdomb”. A beszélő cím utal nemcsak a környezet természetes vadságára, hanem a regény szereplőinek vad szenvedélyeire, életviszonyaira is.

Stílushatások:Az Üvöltő szelektörténete alapján „vadromantikus” szerelmes regény. A szenvedély regénye, az akár mindent elpusztítani képes szenvedélyé. A romantikus hatáskeltés és téma kidolgozásában Emily Brontë realista eszközöket alkalmaz. A szereplők lélektani ábrázolása az angol realista iskola erényeit mutatja fel. A regény stíluskeveredése annak köszönhető, hogy az uralkodó téma és az ábrázolásmód kettőssége adhat csak hiteles képet a történtekről.

A téma:A regény témája a szerelem, illetve a szerelmi szenvedély. A szerelmében megcsúfolt és megalázott Heathcliff (e. híszklif) megszállottként, rögeszmés gyűlölettel lassan és tervszerűen bosszulja meg a lelkén esett sérelmet. Gyermekkori játszótársa és szerelmese, Catherine, az anyagi és társadalmi helyzetében is megrendült Heathcliff helyett, akiből minduntalan csúfot űz, a finomlelkű, de középszerű Lintont választja férjéül. A szerelemtől s így a boldogságtól megfosztott Heathcliff fájdalma és indokolt bosszúja – bármennyire is megdöbbentő – jogos. Ugyanakkor maga is áldozat, saját szerelmi szenvedélyének áldozata, gonoszságában is szánandó, bukásában is különb, győztes vetélytársánál. A szenvedély és a bosszú eltorzítja személyiségét. Akaratereje és következetessége lenyűgöző. Mindent elér: tudást, műveltséget, vagyont, bosszúterve is sikerrel jár, és mindezt ugyanazokkal az eszközökkel teszi, amelyekkel őt magát boldogtalanná tették. Büntetése az, hogy nem tud bosszújának örülni, csak a halál, azaz a Catherine-nel való végső egyesülés oldhatja fel lelkének feszültségét.

A szerkezet:A meseszövés egyszerű, de a regény szerkezete és a roppant hatásos eszközök alkalmazása összetetté, bonyolulttá teszi. A regény 32 fejezetből áll.

A történetet több nézőpontból ismerhetjük meg. Az állandó nézőpontváltás eredményeként a szereplőket több szemszögből látjuk, ráadásul a történet lineáris időrendjének megbontásában is szerepet játszik ez a fajta szerkesztésmód.

Időkezelés:A hagyományos időrenddel szakítva az írónő a történetet majdnem a végén kezdi, akkor, amikor Heathcliff már-már megvalósította bosszútervét. Az első fejezet 1801-ben, a záró fejezet 1802-ben játszódik, de maga a történet az 1757-től 1802-ig tartó eseményeket mondja el.

A helyszín:Az Üvöltő szelek helyszíne egyetlen körülhatárolható térség. A Szelesdomb (a regény kezdetén már Heathcliff háza, korábban Earnshaw-birtok) és a Linton-birtok udvarháza, a Thrushcross Grange (Rigójárta major). „A két beszélő helynév nyilvánvaló szembenállást jelöl. Szelesdomb az elemek harcának, a Linton-birtok a bensőséges idillnek a színtere.” (Szegedy-Maszák Mihály)

Emily Brontë saját világát, a yorkshire-i tájat választja színtérnek. A térábrázolás azonban nemcsak kötelező konvenció, önálló jelentése is van. A táj kísértetiesen vadregényes, romantikus keretet kölcsönöz az eseményeknek, maga is szereplővé lép elő.

Az elbeszélők:Emily kiapadhatatlan fantáziájának és tervszerűségének köszönhető az állandóan váltogatott elbeszélő mód. A történetnek kilenc elbeszélője van. Az első elbeszélő Lockwood (e. lokvúd), Heathcliff új bérlője, aki a néhány mérfölddel távolabbi Thrushcross Grange nevű majort bérelte ki.

Lockwood ellátogat Szelesdombra, és egy kísérteties, szörnyű éjszakát tölt el a házban. A kandallópárkányon talált könyveket lapozgatva próbál magyarázatot találni, ki lehet az a Catherine Earnshaw, Catherine Heathcliff, illetve Catherine Linton.

A nevek titkáról Lockwood szállásadónője, Deanné (e. dín) lebbenti fel a fátylat. Ő a második elbeszélő, aki elmeséli Szelesdomb lakóinak különös és tragikus históriáját.

Deanné idézi meg Heathcliff szavait, aki Catherine Linton-házba kerülését meséli el. A szobalány szavait pedig Lockwood jegyzi le. A bonyolult elbeszélő rendszer az idősíkok keveredését is eredményezi.

A regény végén még egyszer visszatér egy évnyi távollét után Lockwood úr, de akkor már Heathcliff halott. A doktor ténykedését és a temetés részleteit Deanné meséli el.