Kötetei A költő verseskötetei a világháború kitöréséig szinte évente jelentek meg, 1906 és 1914 között összesen nyolcat jelentetett meg.

Publicisztikája: Élete végéig írta cikkeit, publicisztikáit, kritikáit. Publicisztikai írásainak kritikai kiadása tíz vaskos kötetben jelent meg. Az újságírás a költő számára kereseti forrás volt, de cikkeiben fejtette ki részletesebben a verseiben is fölbukkanó politikai nézeteit. Közéleti témájú írásaiban mindig világos, egyértelmű fogalmazásra törekedett, a magyar újságírás hagyományainak is egyik legnagyszerűbb képviselője volt. Műkritikáiban, színházi kritikáiban sokszor bizonyult éles szemű ítésznek, de nem ritkán befolyásolták e tárgyú írásait a szerzőkhöz, művészekhez fűződő viszonyai is. A publicisztikai írások és különösen a versek jelentősége elhomályosítják a prózaíró Ady műveit, pedig pályája elejétől kezdve írt elbeszéléseket, novellákat is (például Sápadt emberek, 1907; Muskétás tanár úr, 1913 című kötetek).

posztumusz: Eredeti jelentése: utószülött (gyermek, aki apja halála után született); hátrahagyott szellemi alkotás, amely alkotója halála után kerül első ízben a közönség elé

Bölöni György: Ady az újságíró, Magvető Könyvkiadó, Bp., 1956

Rónay György: Petőfi és Ady között, Magvető Könyvkiadó, Bp., 1958