Nagyepikai műfaj. Nagy terjedelmű, szerteágazó cselekményű történet, melynek sok szereplője van. A regény virágkorát a 18-19. században élte. Típusai pl. a családregény, a történelmi regény, a kalandregény, ifjúsági regény, fejlődésregény, lélektani regén

Az orosz cárizmus idején fellépő világuralomra törekvő politikai irányzat, mely az összes szláv népek egyesítését hirdeti.

Az az ábrázolásmód, amikor az epilógus a mű záró akkordjaként nem csupán utószóként szolgál, hanem új megközelítést ad az addigi eseményeknek vagy szereplőkhöz fűződő viszonyunknak. Példának okául : Dosztojevszkij, Bűn és bűnhődés című lélektani regényének csak az epilógusában derülnek ki a főhős valódi gondolatai és summázata.

Olyan ábrázolás típus, amikor az alkotó nagy hangsúlyt fektet a szereplők és leginkább bizonyos konkrét karakterek belső lelki világának feltárására. Míg a befogadó előtt nyitott könyvként bontakozik ki egy-egy személyiség, addig a mű többi szereplője a félreértések áldozata lehet, mely rendkívül sok konfliktust generál.

Albert Camus (1917-1960) francia író, filozófus. Poétai tevékenységéért 1957-ben Nobel-díjjal tüntették ki. Az egzisztencializmus egyik vezéralakjaként tartjuk számon. Legismertebb regénye: Közöny.

Költő, író. Versei 1938-tól kezde jelennek meg különböző folyóiratokban, pl. Magyar Csillag, Válasz, Vigilia. 1944-ben behívták katonának, 1945-ben alakulatukat nyugatra vitték. Így került a németországi Harbach nevű faluba.

, André ( 1869-1951) Francia író. A Nouvelle Revue Francaise c. folyóirat alapítója. ( 1909) A századforduló irodalmának nagy újítója. Lírai remekműve az élet szépségét hirdető, Földi táplálékok (1897) kötet himnikus prózaversei. Regényeiben a jó és a ros

A modern regényre jellemző technika, pl. Joyce, Jamesnél találkozhatunk vele. A műben megjelenő szereplő gondolatait, belső világát, egyfajta belső cselekvést jelent.

( kontrapunkt) A zenében a főtémát kísérő mellék téma. Hasonló jelentésben használják irodalmi művek elemzésében is. A mondatok szintjén a közbeékelés, a cselekmény és a kommentár, különböző idősíkok váltását szokták így nevezni.

Az elnevezés Mihail Bahtyin orosz irodalomtudóstól származik. Ő használta e kifejezést a Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics által megalkotott regénytípusra, melyben a hangsúly a hősök lelkiállapotán van. A regényben szereplő hősök nem is igazi hősök, inká