A vers szerkezetében több tényező érvényesül. A retorikai formulák felől nézve a vers felépítése a következő:

Az első két versszak állítása egyben figyelmeztetés is. Ez a figyelmeztetés elvont és erkölcsi jellegű, a rendületlen hűség, hazafias viselkedés magatartásmintájának kifejeződése. A záró két strófa túllép ezen: felszólítássá válik. A 13. versszak szórendjének megváltoztatása ennek a szolgálatában áll. A köztes versszakokban felsorolt érvek, a remény és reménytelenség alternatívájának kissé patetikus kifejezései.

A szöveg úgy is értelmezhető, hogy a 2. versszak záró versszakként történő megismétlése a vers köztes szakaszaiban foglaltakat is felerősíti, így a követelés erőteljes hangja a visszaminősítés miatt lehet parancsoló. A nemzethez, hazához tartozás feltétlen voltát mondják ki ezek a sorok. „Erejük azonban nem a harsányságban, hanem abban van, ahogyan a személyes lét kereteihez (bölcsőhöz – sírhoz, élethez – halálhoz) kötik a közöset, a maradandót: a hazát, a nagyvilágot, s ahogyan az egyes számára feltétlen kategóriákhoz kapcsolják az egyénen túlmutató közöshöz való rendületlen hűség erkölcsi igényét” (Tóth Dezső).

A vers szerkezetének másik alkotója azidőbeliség.

A jelen feladatának megfogalmazásakor Vörösmarty szükségszerűen utal a múltra, de nem követi Kölcsey Ferenc Himnuszának szemléletét. A Himnuszimaformuláiban (könyörgés, kérés) Isten megbocsátása adhat életlehetőséget az egyén és a nemzet számára, ezzel szemben a Szózatban a sorsát alakítani akaró és alakítani köteles ember feladatvállalása fogalmazódik meg. Vörösmarty múltidézése az igazságtalan, szeszélyes és kiszámíthatatlan, a jutalmat és bajt nem az érdemek szerint osztogató sors és az azzal szemben álló egyén és nemzet hősies küzdelmének bemutatása. A nemzet kudarcait nem belső erőtlenségként vagy egyéb gyarlóságként, esetleg isten büntetéseként, hanem balszerencseként értékeli. Ezért is különösen fontos a rendületlen helytállás hangsúlyozása, ez ugyanis nem érdem, hanem az egyetlen lehetséges mód, amely életben tartja a reményeket. Talán nem véletlen, hogy a 8., 9., 10. versszak 12 sora az aranykor eljövetelét szuggerálja, s ezzel szemben mindössze 8 sornyi a nemzethalál víziója. A sors kegyetlen tréfája, hogy az 1849-es katasztrófa a 8 sornyi nemzethalál vízióját igazolta. Vörösmarty azonban nem egészen ezt értette a „nagyszerű halálon”.Gyulai Pál a Vörösmarty életrajza című munkájában (1866) így ír erről: „Midőn a forradalom árja elzúgott, Vörösmarty alig találkozhatott valakivel, ki azt ne mondotta volna neki: a jóslat teljesült, a nagyszerű halál bekövetkezett. A költő mindig elkomorult ilyenkor, ingerülten mondá: a jóslat még nem teljesült, ez még nem halál, nem ilyen halált értett. Gyermekeinek ama versszak híján kellett megtanulniuk a Szózatot.”

A vers szerkezetét meghatározó eszközök közé tartozik az ellentét. Ez figyelhető meg a keretversszak szónoki kinyilatkoztatásának felszólító formuláiban és a velük szemben álló meditatív részek ellentétességében. Hasonló a helyzet a vers időszerkezetében is. A múlt, jelen és jövő összevetése – bár nem minden esetben – ellentéte is egymásnak. Ellentétes a vers képi világa is:

A gondolati ellentétek közül a legkülönlegesebb az egyén számára a hazáján kívüli lét lehetetlenségének megfogalmazása: „A nagy világon e kivűl / Nincsen számodra hely” és a 25. sorban a „népek hazája, nagy világ!”, illetve a hozzá kapcsolódó 12. versszak 45–48. sorainak ellentétessége:

„S a sírt, hol nemzet sűlyed el,

Népek veszik körűl,

S az ember millióknak

Szemében gyászköny ül”

Ellentét: 1. a gondolatok, képek, jellemek vagy helyzetek szándékos szembeállítása művészi céllal; 2. a gondolatritmus egyik fajtája, ellentétes tartalmú, de rokon szerkezetű mondatok összekapcsolása

Metafora: a szóképek egyik fajtája; érzelmi vagy hangulati egyezésen, vagy alakbeli hasonlóságon alapuló névátvitel. Két elemből áll, az azonosítóból és az azonosítottból; ha csak az azonosító szerepel, hiányos metaforáról, ha mindkét elem megnevezésre kerül, teljes metaforáról beszélünk. Megkülönböztethető továbbá igei, főnévi, melléknévi vagy határozói típusa.