A szabadságharc bukása után Vörösmarty számára az élet értelmetlenné, céltalanná vált. Szembe kellett néznie eszméi teljes pusztulásával, a belső kételyen már nem lehetett felülemelkedni, a költő eljutott a végső kétségbeesésig. Ennek a lelkiállapotnak a megrendítő tükörképe az 1850-ben keletkezett Előszó.

A cím és az első sor valós szándékra utal: a költő kiadni szándékozott 1845-ben írt Három rege című munkáját. A vershelyzetből – „Midőn ezt írtam” – hatalmas látomás fakad. A tavaszi természet ünnepi képei a munkálkodó embert, a reformkor tevékeny és teremtő korszakát idézik. A tökéletes világ eljövetele reálisnak látszik. A metonímiák, hasonlatok, megszemélyesítések, a himnikus hang egy értéktelített, boldog állapot, az ember és világ harmóniájának képét festik le. De a munka eredménye, a jutalom helyett háború, pusztulás, a „vész” irtóztató pusztítása következik. A katasztrófa a kiszolgáltatott ember teljes megsemmisülését jelenti. (A szuggesztív képek Picasso Guernicájának, Illyés GyulaBartók című költeményének vízióját idézhetik fel bennünk.)

A régmúlt és a közelmúlt ellentétes képei után a harmadik állapot, a teljes üresség a jelen rajza: „Most tél van és csend és hó és halál.” E világméretű pusztulás borzadással tölti el még az Istent is. Mit hozhat a jövő? Hiszen a természet képes a megújulásra – a tél világát felváltja a megújuló tavasz. A megőszült, megöregedett föld hazudhat ifjúságot – de a keserű irónia a hiábavalóság, a céltalanság, a kétségbeesés megrázó vallomása.

A természeti képekkel ábrázolt idősíkok egyben az értéktelített és értékvesztett világ ellentétét is kifejezik, így a költemény idő- és értékszembesítő is.

időszembesítő vers: a jelen, múlt és jövő idősíkjainak együttes megjelenése egy költeményben, rendszerint összehasonlító szándékkal

értékszembesítő vers: értéktelített és értékhiányos állapotokat ütköztető verstípus; gyakran társul időszembesítéssel is

Szegedy-Maszák Mihály: A kozmikus tragédia romantikus látomása (Az Előszó helye Vörösmarty költészetében), Magvető Kiadó, Bp., 1980 (In: Szegedy-Maszák Mihály: Világkép és stílus. Történeti-poétikai tanulmányok)