Fő művét – Jevgenyij Anyegin (1821–1823, 1830) – is száműzetésében kezdte írni, s éveken át csiszolta, javítgatta. Az utolsó változat 1833-ban jelent meg. Anyegin (helyes ejtése, oroszos hangsúllyal: Ányégin) története befejezetlen, töredékes. Ennek oka egyrészt a romantikusokra oly jellemző szándékos befejezetlenség (egy mű sohasem lehet teljes, befejezett), másrészt a történet születésének, írásának körülményeiben, magában a szerzőben lévő bizonytalanság, ellentmondások sokasága. A mű nyolc fejezetből áll, IX. fejezete, az Anyegin utazása csak függelékben jelent meg; a szintén befejezetlen X. fejezetet állítólag maga Puskin égette el.

Az Anyeginromantikus verses regény (Byron hatása), poéma.Romantikus mese és rejtett önéletrajz, amiben összefonódik fikció és valóság, művészet és élet. Ugyanakkor „enciklopedikus” igényű mű: a szerző hitelesen, részletesen ábrázolja az orosz vidék életét, az útviszonyokat, a városi életet, társadalmi viszonyokat, emberi kapcsolatokat is.

verses regény: a romantika kedvelt műfaja; szubjektív hangú költői elbeszélés, amelyben a történetmondás folytonosságát lírai kitérők szakítják meg

töredék: fragmentum (lat.); típusai: - be nem fejezett műalkotás; lehet szándékos (Radnóti: Töredék) vagy a körülmények hatására befejezetlen műalkotás pl. a szerző halála következtében. Ilyen pl. Kafka A per című regénye (barátja, Max Brod szerkesztette össze a meglévő részeket a szerző végakaratának figyelmen kívül hagyásával); - teljes műből fennmaradt részlet, ahol a hiányzó részek megsemmisültek vagy elvesztek (gyakori az antik költészetben pl. Arkhilokhosz: Neobulé című verse vagy Szophoklész: Nyomkereső című műve). - a romantika kedvelt költői eljárása a művek töredékben hagyása, a lírai költemények mellett a verses regényekben is láthatunk ilyet pl. Puskin: Anyegin

Kovács Árpád: Szempontok az „Anyegin” poétikai és műfaji meghatározásához, ELTE, Bp., 1980 (In:Tanulmányok a kelet-európai irodalmak és nyelvek köréből)