Az apostol (1848) – szerzője szavaival – „hosszú költemény”. Csak a költő halála után, 1851-ben jelent meg nyomtatásban, s igen lényeges a pontosabb Petőfi-portré megalkotása szempontjából. A radikális „kardcsörtető” forradalmár képét lényegesen árnyaltabbá teszi.

A szerkezeti szempontból négy nagyobb egységből, 20 fejezetből álló verses elbeszélő műa költő életének mélypontján született. Nem alkotói válság ez (mint a Felhők időszaka), hanem magánéleti és közéleti krízis egyaránt. A rövid ideig tartó boldog szerelmi házasélet után szembesülnie kellett a hétköznapok anyagi gondjaival, immáron családja problémáival. A politikai események számára kedvezőtlen fordulatai (lassú, nem eléggé radikális reformok) és az elvesztett képviselőség, a szabadszállási kudarc egyfajta számvetésre is késztették.

Az apostol azonban jóval több, mint ezeknek a gondoknak szépirodalmi témában való feldolgozása: egyfajta epikus ars poetica. A mű ByronChilde Harold vagy PuskinAnyegin című elbeszélő műveivel rokon. A nyilvánvaló életrajzi motívumok (Szilveszter születésének napja, a főhős iskolai élményei, házassága stb.) mellett Az apostol több korabeli európai alkotással is rokonságot mutat: Szilveszter élettörténete Dickens regényhőseire emlékeztet (pl. Twist Olivér),ShelleyRosalind és Helen című művével való azonosságokra már Horváth János is felhívta a figyelmet (Petőfi Sándor, 1921). A kortárs magyar irodalomban EötvösA karthauzi című regényében találhatók Az apostoléhoz hasonló motívumok.

ars poetica: költészettan, költői mesterség (lat.); 1. olyan műalkotás, amely a költészetre vonatkozó szabályokat foglalja össze 2. olyan műalkotás, amelyben a költő a költészethez fűződő viszonyáról, az irodalom és művészet feladatáról vall

Szegedy-Maszák Mihály: Világkép és stílus Petőfi költészetében, 1972