A népnemzeti irodalmi ízléssel szemben Komjáthy Jenő (1858–1895) is a modern költői szemléletmódot követte. A szimbolista költészet előlegezőjének számít, bár a verseiben használt jelképek még nem alkotnak egységes és zárt jelképrendszert.

Magányos és elhagyatott életében az egyetlen vigasztalást a versírás és a filozófia jelentette számára. Jobbára csak asztalfiókjának verselt. Egyetlen verseskötete, A homályból csak halála után jelent meg.

Szabadságeszméje A magány nemcsak költővé, hanem filozófussá is érlelte Komjáthyt. Irracionális és misztikus elemeket egybeolvasztó szabadságeszméje nevében lázadt a fennálló rend kötöttségei ellen. Szociális érzékenysége közel vitte a forradalmi demokrata eszmékhez. Ugyanakkor az utópista gondolkodók hatása is kimutatható műveiben (pl. Saint-Simon).