Tananyag választó:
Goethe korai költészete
Jegyzet szerkesztése:
Goethe: Vándor éji dala - szöveggyűjtemény
Eszköztár:

Tóth Árpád fordításában

Immár minden bércet

Csend ül,

Halk lomb, alig érzed,

Lendül:

Sóhajt az éj.

Már búvik a berki madárka,

Te is nemsokára

Nyugszol, ne félj…

Móricz Zsigmond fordításában

Ott nyugszik a csúcsokon

a csend.

És itt a lombokon

alig leng

szellő, ha sejted is.

Az erdőn is hallgat a kis madár,

várj csak, nemsokára már

megnyugszol te is.

Kosztolányi Dezső fordításában

A szikla-tetőn

tompa csönd.

Elhal remegőn

odafönt

a szél lehellete is.

Madárka se rebben a fák bogára,

várj, nemsokára

pihensz te is.

Szabó Lőrinc fordításában

Csupa béke minden

orom.

Sóhajnyi szinte

a lombokon

a szél s megáll.

A madár némán üli fészkét.

Várj; a te békéd

Sincs messze már.