1636-ban született francia költő, esztéta, műkritikus. Teológiát majd jogot tanult, és az irodalomnak szentelte az életét. Költői pályafutását irodalmi szalonokban felolvasott szatírákkal kezdte, később pedig XIV. Lajos történetírója. Legfontosabb művei: A pulpitus, és A költészetről.

(gör-lat): az istent a természettel azonosító, a természet felett álló isten létezését el nem ismerő filozófiai irányzat.

Előkelősködés, nagyképűsködés.

(fr): a barokk késői fejleményeként a 18. sz. közepén virágzó stílus, melyet cikornyás, finomkodó díszítmények, kecses formák és negédesség jellemeznek; erre a stílusra jellemző, ebben a stílusban készült.

( gör.) istentagadás, a természetfeletti erők, szellemek, Isten vagy istenek, a túlvilági élet létezését tagadó, a vallás mint szükségtelen ellen harcoló nézetek rendszere.

, René ( Renatus Cartesius ( 1596-1650) Francia filozófus, matematikus, természettudós. A tudomány-és filozófiatörténet kimagasló eygénisége. A racionalizmus irányelvének megalapítója.

(Genf, Svájc, 1712. jún. 28. -Erménonville, Párizs m. , 1778. júl. 2. ): író, filozófus, a francia felvilágosodás egyik legolvasottabb szerzője. A kultúra és a haladás kérdéseiben szkeptikus. Sehol nem írja, hogy „vissza a természethez”, ellenben állítja, hogy azért nem halljuk a lelkiismeret szavát, mert eltávolodtunk a természettől. Minden társadalmi rossz eredete a magántulajdon. Jézus Krisztus istenségét elismeri, de racionalista: a kinyilatkoztatásból csak azt kell elfogadnunk, ami ésszerű; a kárhozatról szóló tanítást nem tartotta emberhez méltónak. Élesen bírálta az Egyházat, szerinte csak arra van belőle szükség, aminek nevelő hatása van. Magas eszméivel és nevelési elveivel élete nem volt összhangban, amit maga is beismert. Hatása különösen Kant vallásfilozófiájában és a racionalista prot. teológiában érezhető. Zenét is szerzett. Levelezését 50 kötetben adták ki. Főbb művei: Társadalmi szerződés; Emil, vagy a nevelésről; Új Heloïse; Vallomások; Álmodozások.

Daniel Defoe Robinson Crusoe című regényének hőséről vett elnevezés; a hős viszontagságos utazása alkalmával hajótörést szenved, és egy lakatlan szigetre kerül, ahol saját erejéből teremti meg az élethez szükséges feltételeket.

( lat. ) Sejtetés. Az irodalmi használatában a szó sejtetést, egy később bekövetkező eseményre történő utalás, célzást jelent.

A londoni bohém újságírók által lakott utca nevére utal. A kifejezés lefordítása azért problematikus, mert Londonon kívül más európai nagyvárosban nincs olyan fizikailag meghatározható terület, ahol az underground irodalom művelői élnek. A franciában a „G

Angol regényíró és költő. Az angol klasszicizmus legnagyobb prózaírója, a világirodalom méltán közkedvelt szatírikusa. Kapcsolatba került Temple, Sir William visszavonult, nagy műveltségű politikussal, aki nagy hatással volt rá. Művei pl. Gulliver utazésa

Teljes elutasítása a fennálló rendszerhez való alkalmazkodásnak.

Közérthető nyelven megfogalmazott sajtótermék, mely terjedelme 1-2 laptól 40-50 oldal lehet. A röpirat olvasóját valamely politikai, társadalmi, stb. kérdésben igyekszik meggyőzni.

Angol királynő, aki 1713-ban Jonathan Swift szatirikust a dublini Szent Patrick székesegyház főesperesévé nevezte ki.

( ang) Az anglikán egyházból kivált hitfelekezet tagja.

Felfogás, mely a józan emberi ész elsődlegességét hirdeti. A világ megismerésében fontosabbnak tartja az értelmi tényezőt, mint az érzéki tapasztalást.

Jonathan Swift (1667-1754), ír szatirikus író Gulliver utazásai című regényében szereplő, aprócska emberek által lakott állam. Berendezkedése monarchikus, egy császár irányítja.

Publicisztikai műfaj. Személyeskedő jellegű vitairat, mely sokszor gúnyos, durva hangú. A 18. századi angol és francia irodalomban különösen kedvelt.

Tory párt eszméit képviselő hetilap, melynek egy ideig Jonathan Swift ír szatirikus író volt a főszerkesztője.

Színműveiben azt tűzte ki feladatául, hogy az angol színen addig összegyült szennyet, első sorban az erkölcstelenséget elseperje. Lapja a The Tatler nevet viselte.

Elutasító magatartás, amely az irodalomban is a kinevetés, kicsúfoolás formáiban nyilvánul meg. Nem esztétikai minőség, nem kötődik műfajokhoz, ugyanakkor stílusfogalomként is használatos.

Német filozófus, matematikus, kettes számrendszerbeli számírás feltalálója. Feltételezése szerint világunk a lehetséges világok legjobbika. E felfogás, illetve ennek képtelensége, tagadása, kiparodizálása jelenik meg Voltaire, Francois-Marie: Candide, av

( gör= kutya) A társadalmi, anyagi, szellemi és kulturális és főként erkölcsi értékeinek részleges vagy teljes elutasításából adódó morális magatartás és szemlélet.

, Pierre ( 1606-1684) Francia drámaíró, a klasszikus francia tragédia megteremtője. A sikert 1636-ban Cid című drámája hozta meg számára.

Olyan regény, melynek hősei valamely tézist, bizonyításra szoruló tudományos tételt igazolnak vagy cáfolnak életükkel, kalandjaikkal. A tézisregény gyakran kalandregény is. Pl. Voltaire, Jean Francois Marie: Candide.

Voltaire (1694-1778) francia író, költő Candide című próbatételes kalandregényében a főhős szolgája és egyben legjobb barátja.

, Bernard Le Bovier de ( 1657-1757) Francia író, bölcselő, a felvilágosodás képviselője. Finomkodó, modoros drámákat írt. Descartes filozófiáját, valamint kora természettudományos vívmányait népszerűsítette. Híres műve: ( Beszélgetések a világok sokaságár

( gör-lat) Harc az egyház politikai és kulturális befolyása ellen.

Ewers a Genette-i fogalom. A szöveg értelmezését segítő jelenség pl. cím.

A latin Martinus névből ered a Martin, jelentése harcos, hadakozó. Német, angol és francia férfi név. Magyar megfelelője a Márton.

Thomas Hobbes (1588-1679) angol filozófus, nevéhez köthető a metafizikától mentes filozófiai rendszer kiépítése, mely a kor tudományos vívmányaira és a matematikára támaszkodott. Legfontosabb alkotása: Leviatán.

Olyan regény, melynek középpontjában a hős megnevelése, nevelődése, a társadalomba való beilleszkedése áll.

Johann Wolfgang von Goethe (1749-1832) német költőfejedelem ifjúkori szerelme.

(lat): tudattartalomnak a kifejezése, tárgyi formába öntése.

Közismert, jellemző fordulat, kép.

Olyan regény, mely legnagyobb részben levelek sorozatából áll. A regény cselekménye, témája e levelekből bontakozik ki. Az egyik leghíresebb világirodalmi példa Goethe, Johann Wolfgang Az ifjú Werther szenvedései (=Werther szerelme és halála) című levélre

Johann Gottfried von Herder (1744-1803) német költő, filozófus. Kiváló tehetségét több területen is kibontakoztatta. A Sturm und Drang és a weimari klasszicizmus meghatározó egyénisége.

( 1194-1250) Szicília királya ( 1198-tól) Német király ( 1212-től) , császár ( 1220-tól) A német ügyek intézését választófejedelmeknek engedte át. Szicíliában erős központi hatalmat épített ki. Harcolt a pápaság ellen, vallási türelmet gyakorolt. Palermói

Ném.=roham és törekvés. A német irodalom 1770-től kezdődő híres korszaka, melyre leginkább az ifjú Goethe, Johann Wolfgang és Schiller, Friedrich tevékenysége jellemző.

( gör-lat) Elragadtatott, felindult, önkívületben levő.

Az a viszony, mely az alkotót az általa ábrázolt tárgyhoz fűzi.

, Johanes ( 1571-1630) Német csillagász. Rudolf császár prágai udvari csillagásza volt. ( 1601-1612) Legjelentősebb eredménye a bolygómozgásra vonatkozó három törvény kimondása. Megtervezte az első, csillagászati célra jól használható távcsövet.

Goethe 1775-ben Karl August herceg meghívására ~ba ment, és ott maradt élete végéig. Ide kötötte a ~i udvar irodalompártoló szelleme, az itt élő Herder, majd Schiller barátsága, és itt bontakozott ki nagy szerelme a művelt Charlotte von Stein iránt. 1782-től mint a ~i hercegség minisztere megpróbálta a szegény kis feudális fejedelemség életét gazdasági és szellemi téren magasabb szintre emelni, de minduntalan beleütközött a feudális korlátokba és munkáját nem sok siker koronázta.

Johann Wolfgang von Goethe (1749-1832),német származású író, költő, aki a barokk nagyepikai műfajának egyik legjelesebb képviselői közé tartozott. A Faust írójaként vált híressé a nagyvilágban.

Szerzetes, később a teológia doktora Wittenbergben. Nevéhez füződik a reformáció, a református vallás kialakulása.. 1517. október 31-e elõtt Luther már többször is prédikált a búcsúcédulák kereskedelme ellen.

(1759-1937): német költő, Goethe mellett a német klasszicizmus legjelentősebb képviselője és európai hatású drámaírója. Kispolgári családból származott, a württembergi katonai akadémián jogi, majd orvosi tanulmányokat folytatott. Itt írta első drámáját, a Haramiákat (1781). Ez a műve a német nyomorúság, a feudális zsarnokság ellen lázító, forradalmasító lendületével kora haladó szellemű ifjúságának hangulatát fejezte ki és viharos sikert aratott. Menekülnie kellett Württembergből. Hányatott vándorévek következtek. Ekkor élte a maga “Sturm und Drang” korszakát, melynek kiemelkedő drámai alkotása a már kifejezetten politikai célzatú Ármány és szerelem (1783). Kíméletlen erővel leplezte le benne a parazita feudális osztályt, az udvaroncok aljasságát, a gerinctelen kispolgárságot, ugyanakkor a tiszta érzések és a despotizmussal szemben álló becsületesség apoteózisát adta. Jambusokban írt utópisztikus-politikai drámája, a Don Carlos kezdeti történeti és filozófiai tanulmányait tükrözi. Döntő fordulatot jelentett életében, hogy baráti viszonyba került Goethével és 1799-ben végleg Weimarba költözött. A görög költők tanulmányozásán alapuló két híres versében, a Görögország isteneiben és a Művészekben fogalmazta meg első ízben új esztétikai hitvallását. Esztétikai írásaiban (A kellemről és méltóságról, Az ember esztétikai neveléséről, A naiv és szentimentális költészetről) a test és a szellem harmonikus fejlesztését, az esztétikai kultúrát jelölte meg mint az emberi szabadsághoz vezető egyetlen járható utat. Goethével való együttműködése során sok nagy költeménye született (Az eszmény és az élet, Ének a harangról stb.), melyek eszmei, filozófiai lírájának legszebb termékei közé tartoznak. Ebben a korszakában írta számos nagy hatású balladáját (A kesztyű, A búvár, Polykrates gyűrűje stb. ), s Goethével közösen írták a Xéniákat, a koruk szellemi-irodalmi életének visszásságait, laposságait ostorozó epigramma-sorozatot. Ezt követte legnagyobb szabású történelmi drámája, a Wallenstein-trilógia (1800), majd a Stuart Mária, Az orléans-i szűz, a Messinai menyasszony, végül utolsó befejezett remekműve a Tell Vilmos (1804), a svájci nép diadalmas szabadságharcának drámája.

Az első Magyar Nemzeti Játékszíni Társaság 1792-ben kezdte meg működését, mely előmozdítója és alapító tagja Kelemen László volt. Az első egész estés előadás megtartására 1792 októberében került sor, az Igazházi színdarab előadásával.

Bessenyei György magyar író és költő, a felvilágosodás meghatározó egyéniségének jelzője a bihari remete. 1785-ben átvette Bihar vármegyei örökségét, és ettől kezdve remete életet élt a vármegyében. Innen ered az alkalmazott jelző.

A 18. században Bécsben Mária Terézia által alapított magyar testőrség azon tagjai, akik (a felvilágosodás eszméivel megismerkedve) nagy mértékben hozzájárultak a magyar irodalom újjáteremtéséhez.

( 1773-1805) Költő. Szatírikus művekkel kezdte pályáját. Legsikerültebb elbeszélő költeménye a Dorttya, avagy a dámák diadala a fársángon. ( 1799) Kiemelekdőek népies zsánerképei és helyzetdalai. Életműve a magyar felvilágosodás korának kimagasló költői t

( 1741-1790) Német-római császár és cseh-magyar király. ( 1780-90) Mária Terézia fia. A felvilágosult abszolutizmus szellemében folytatott reformpolitikáját jozefinizmusnak nevezték el. A katolikus egyházat az ellenőrzése alá vonta, feloszlatta a szerzet

(1763-1845) Költő tanulmányíró, szerkesztő. A Magyar Museum című folyóirat egyik alapítója, majd szerkesztője. Költészete a nemesi reformizmus jegyében bontakozott ki. A felvilágosult rendiségtől eljut a polgári reformtörekvésekig, az egységes haza fogalm

( 1747-1811) Író, költő, műfordító. A bécsi magyar testőrség tagja, a hazai protestáns oktatás bécsi ügyvivője. A magyar felvilágosodás egyik vezéralakja, a felvilágosodott szellemű kulturális és irodalmi megújulás mozgalmának hazai elindítója. Művelődés

( 1737-1817) író, tudományszervező.

Az 1790-es években, Kolozsváron, Aranka György és Wesselényi Miklós támogatásával megalakult színjátszó kör.

1777-ben Mária Terézia által kibocsátott rendelet, mely a magyarországi oktatásügyet szabályozta.

(v. Orfeusz): kiváló dalnok az ókori görög mitológiában, aki énekével megszelídítette a vadállatokat, sőt megindította még a fákat és a sziklákat is (a költészet és a zene varázsos erejének megtestesítője).

Komikus eposz, az eposzi kellékeket felvonultató, de ellentétes hatást kiváltó, komikus szituációt megjelenítő alkotás, kisszerű tárgy, téma ábrázolásakor az eszközök parodisztikus szerepet kapnak.

(1769-1795) Író, szerkesztő. A szentimentalista magyar próza legjelesebb képviselője.1794-95-ben alapította az Uránia című folyóiratot, minden műve ebben jelent meg. A Nemzet csinosodása című tanulmánya a nemzeti irodalom eredetiség-követését, valamint a

Komikus eposz, az eposzi kellékeket felvonultató, de ellentétes hatást kiváltó, komikus szituációt megjelenítő alkotás, kisszerű tárgy, téma ábrázolásakor az eszközök parodisztikus szerepet kapnak.

III. Károly lánya. Habár trónralépését Magyarországon és az örökös tartományokban apja már előkészítette, trónját csak súlyos küzdelmek árán tudta megszerezni . Uralkodására a felvilágosodott abszolutizmus elve volt jellemző.

Gróf, a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetője. A felvilágosodás híve. A jakobinusok elleni perben elítélték, a mai Vérmezőn lefejezték.

( 1762-1814) Karakterszínész, a magyar hivatásos színjátszás alapító igazgatója, műfordító.

A magyar jakobinus mozgalom vezetője. A rendőrség 1794. Július 24-én fogta el Bécsben. Halálra ítélték és 1795. május 20-án a mai Vérmezőn kivégezték.

(1759-1831) Irodalomszervező, költő, író. A magyar nyelvújítás vezéregyénisége, a magyar felvilágosodás író-literátora. Batsányival és Baróti Szabóval elindította a Magyar Museumot (1788), majd egyedül szerkesztette Orpheus (1789-92) című lapját. Eredeti

Nagyeposz vagy nemzeti eposz elnevezése, mely az eposz egyik legigényesebb válfajának tekinthető.

(1739-1819) Költő. Batsányival és Kazinczyval együtt 1787-ben Kassán megalapították a Magyar Museumot (1788-1793), mely az első önálló magyar nyelvű folyóirat. A magyarországi klasszikus verselés egyik legnagyobb alakja.

( 1747-1792) Magyarországon a rendi alkotmány helyreállításával engedményt tett a nemesi mozgalomnak. Végett vetett a törökkel vívott háborúnak. ( 1791)

A paraszti élet megélt élményeihez való kötödés. Fontos szerepet kap benne a falu világa, a munkafolyamatok, a hétköznapok és az ünnepek.

( gör-lat) Kibékíthetetln ellentét, ellettétesség

Költő, aki a jövőbe lát, a jövő eseményeit sejti, hirdeti.

(helyesen: Géricault) , Théodore( 1791-1824) Francia festő. A romantika egyik legjelentősebb képviselője. Híres művei: A Medúza tutaja ( 1819) , A sebesült vértes ( 1814)

Az elnevezés a fr.roman=regény szóból származik. A 19. század első felében kialakult stílusirányzat, mely az egyéniség és a művészet szabadságát hirdeti. A romantika számára az ösztönök, érzelmek, a fantázia világa a fontos. Erős líraiság jellemző rá. Az

Skót költő és regényíró. Költeményei és regényei mellett történelmi elbeszélései jelentősek. Legismertebb regénye: Ivanhoe (1819).

Olyan mozgalom, eszmerendszer, amely a nemzeti érdeket meghatározó, sőt a legfontosabb értéknek tartja.

Festő. Közhonvéd, majd hadnagy volt a szabadságharcban. Fő művei: Hunyadi László siratása, Zách Felicián és Zrínyi Ilona Munkács várában. 1864-ben festette a Zrínyi és Frangepán, 1868-ban a Dobozi c. képeit, 1867-ben Dózsa-portréját.

, Caspar David ( 1774-1840) Német festő. A német romantika legeredetibb mestere. Vallásos-misztikus atmoszférájú tájképeket festett. A szimbolizmus és a szürrealizmus egyik előfutára. Híres művei: Krétaszirtek a Rügenen ( 1820Ö

Műalkotásokkal szemben támasztott esztétikai követelmény. A művet összetéveszthetetlenül sajátossá teszi.

A regény kezdő és végpontja adott. A kezdőpont: a főhőst kimozdítják addigi állapotából, végpont: felkötik vagy megjavul. Közte tetszőlegesen növelhető számú, egymással nem, vagy alig kauzális viszonyban levő epizódok, kalandok sorozata. A történetek sorá

A polgárok társadalmi osztályához, a polgársághoz való tartozás; a polgárokra jellemző létforma.

Irodalmi, képzőművészeti stb. hatásra szerzett, ilyen tartalom kifejezésére törekvő zene.

( memoár ) Prózai epikus költői műfaj, amelyben a szerző az általa is átélt történelmi értékű vagy érdekes eseményekről számol be, vállalva a szubjektív szemléletet. Nem történetírás, de nélkülözhetetlen forrása annak. Az ókorban jelent meg a műfaj, de a

A XIX. század első felében a klasszicizmus elhalásával kibontakozó átmeneti stílus. Elsősorban az iparművészetben és a lakáskultúrában hatott. A festészetben a biedermeier stílus kedvenc témája

A kifejezés Goncsarov, Iván Alekszandrovics Oblomov (1859) című regényének hőséről kapta nevét. Jó szándékú, de a cselekvésre való képtelenséget, nemtörődömséget megtestesítő magatartást jelent az élettel szemben.

(fr) Ellentét, ellentétesség

,Franz (1791-1872) Osztrák drámaíró. Az önálló osztrák irodalom megteremtője. Írói sikerét a Szapphó című dráma hozta meg.

Montesquieu, frrancia gondolkodó elmélete, amely haladást és elmaradást földrajzi-égövi okokkal magyaráz.

Képzőművészeti alkotások, műemlékek eredeti formájukba való helyreállítása.

A lírai és személyes életét mérlegelő és egyben az emberi lét általános kérdéseit is kutató verstípus.

, Eugéne (1798-1863) Francia festő és grafikus. A romantika stílusteremtő mestere. Illusztrációkat készített Goethe és Shakespeare műveihez. Híres művei: Dante bárkája (1822) Algériai nők otthon (1834) Khiosi mészárlás (1824)

Az orosz görögkeleti egyház elnevezése, melynek vezetője 1917-ig a világi uralkodó volt. Szent nyelve az egyházi szláv.

Szűklátókörűség, a helyi érdekek, eredmények egyoldalú túlbecsülése, mely legtöbbször a nemzeti jelentőségű kérdések, porblémák figyelmen kívül hagyásával, elhanyagolásával jár.

, Francisco de ( 1746-1828( Spanyol festő és grafikus. Az egyetemes művészettörténet kimagasló jelentőségű mestere. Élete utolsó éveit önkéntes száműzetésben Bordeaux-ban töltötte .Híres művei: A királyi család ( 1800k) Lány korsóval ( 1810k) A háború bor

, Johann Gottfried ( 1744-1803) Német író, költő, eszéta filozófus. A német felvilágosodás egyik vezető teoretikusa, a művek nemzeti jellegének hangsúlyozásával a Sturm und Drang kezdeményezői közé tartozott. Vizsgálta a társadalmi formációk sajátosságait

Zenekarra és énekhangokra írt, színpadi előadásra szánt drámai mű.

olyan filozófiai-szaktudományi értekezés, amely mondanivalóját szépírói eszközökkel fejti ki

E.T. Hoffmann: Az arany virágcserép című művében lehetünk szemtanúi a főhős, Anselmus beavatásának a fantasztikum világába. Ebbe a világba történő beavatása végül elvezeti az ifjút a virágcseréphez, mellyel megszerzi a boldogságot is.

A bálványozott, istenként imádott pénz. A kifejezés a régi asszírok pénzistene nevéből ered.

A művészeti tevékenység gyakorlásával járó következmények (pozitív és negatív egyaránt) tudatos felvállalása.

(gör.=igazhitű) A keleti kereszténység legnagyobb felekezete. 1054-ben a konstantinápolyi pátriárka vezetésével szakadt el a katolikus egyháztól. Főbb elválasztó tényezők, hogy az ortodox egyház nem ismeri el a pápa elsőbbségét, és szertartásuk is eltérő

Lat.=virrasztás

(lat): ismertetés, bírálat (könyvről, műalkotásról, tud. műről).

( lat. = szakítani, törni) Elkészült, de teljes egészében fenn nem maradt irodalmi alkotás. ( Szophoklész: Nyomkeresők)

Az aktív romantika a romantika (18-19. századi stílusirányzat) egyik ága, melynek képviselői bár tisztában voltak a világ romlott mivoltával, mégis bíztak a javulás lehetőségében. Ezzel a felfogással bíztatták alkotásaikban saját magukat, az olvasókat és a reformereket. Magyar képviselői: Petőfi Sándor, Arany János

Olyan szituáció (ábrázolása), melynél a műalkotáson belüli intenzitást növelő eljárást, a sűrítést alkalmazza az író. A sűrítés: tartalmilag a tipikusság megteremtésével, formailag a tartalom megkívánta legkifejezőbb formai elemek kialakításával azonos.

( 1593-1648) Erdélyi fejedelem. Rákóczi Zsigmond fejedelem fia. 1630. november 26-án a segesvári országgyűlés választotta fejedelemmé. Svéd, francia szövetségesként részt vett a harmincéves háborúban is. 1643-ban, a linzi békekötéskor a hét tiszai vármegy

A balladai homály olyan költészetben alkalmazott eszköz, amikor a mű költője kihagyásokkal tarkítja a művet.

Anekdotákkal átszőtt elbeszélés, történet

A kifejezés Nemeszisz, a bosszúállás görög istennőjének nevéből ered, és a bosszúálló sorsot, a büntető igazságot jelenti.

(1814-1875) Író, publicista, politikus.Jókai mellett a XIX. századi próza legnagyobb alakja. Első nagyobb publicisztikai művében, a Korteskedés és ellenszerei röpiratában (1843) fejti ki politikai nézeteit. Regényírói munkásága az 50-es években bontakozot

Arany János szerkesztésében 1860-62 között megjelent esztétikai, kritikai és szépirodalmi hetilap volt. Heckenast Gusztáv adta ki. Folytatása a Koszorú volt.

Novellista, regényíró, a parlament tagja. Regényeivel, elbeszéléseivel, karcolataival hamar meghódította a korabeli olvasóközönséget. Művei pl. Tót atyafiak (1881), A jó palócok (1882), Beszterce ostroma (1895), A Noszty fiú esete Tóth Marival (1908).

Egy nemzet történelmi tapasztalatait, közös alapvonásait megtestesítő egyed.

Három, önmagában is kerek, de tárgyánál fogva egymással szervesen összefüggő irodalmi, színpadi v. zenei mű.

Író, nyelvész. Debrecenben Arany János tanulótársa volt, majd a híres író, költő szülőhelyén, Nagyszalontán dolgozott iskolaigazgatóként. Műve pl. A római irodalomtörténet rövid vázlata.

Az 1873 előtti főváros elnevezése, mely a mai Budapest Dunától nyugatra eső részén fekszik.

Arany János (1817-1882) magyar költő felesége, akitől két gyermeke született: Juliska és László.

(1822-1880): festő, kőrajzokat is készített. Történeti kompozícióinál (II. Lajos holttestének megtalálása, 1851, Attila halála, 1867) jelentősebbek arcképei: Anyám, Petőfi, 1848, Zách Felicián, 1860. Tájképek: Hegyi táj.

( gör-lat) ősi, ókori. A görög művészetben a Kr.e V. század közepéig tartó időszak.

Magyarországon a szabadságharcot követő évtizedet ( 1849-1859) nevezik így.

1875 és 1890 között hatalmon lévő miniszterelnök. A Monarchia feltétlen támasza.

William Shakespeare drámájának fő hőse, dán királyfi.

A fikcionált jövő a fikció szóból származtatva elképzelt jövőt jelent. Kiváló példa erre Petőfi Sándor: Az apostol című költeménye, melyben a költő a 20. fejezetben bizonytalan időbeliséget ábrázol, vagyis fikcionált képet fest a jövőt illetően.

Greguss Ágost 1825-1882 között élt esztéta, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Tanulmányait filozófiai tanfolyam keretében Rozsnyón folytatta, melyet végül Eperjesen fejezett be. Innen a bécsi egyetemre jelentkezett orvosi szakra. 1844-ben budapesti tartózkodása alatt irodalmi körökkel került kapcsolatba, ekkor kezdett az írói pálya felé hajlani. Egyetemi tanulmányait már 1846-ban félbeszakította, amikor elfogadta a szarvasi evangélikus kollégium megüresedett tanszékének ajánlatát. Hírlapíróként, esztétaként és íróként egyaránt tevékenykedett.

A ballada azon típusa, melyben a szerző egyéni sorsokat tár fel a befogadó elé, nagy gonddal kidolgozott lélektani ábrázolással vegyítve a főszereplő történetét. Átfogó eleme a bűn és bűnhődés kérdése, kibontakozása, illetve a balladai homály.

Verses formában írott epikus mű. Összefoglaló elnevezés, a fogalom csak legáltalánosabb jelentésében utal az elbeszélésre, hiszen ide soroljuk a verses novellát, verses regényt is. A többi epikus műtől a sokkal nagyobb fokú költőiség és a verses forma kül

csattanóval végződő, rövid vidám történet. Általában nem valóságos személyeket, hanem elvont típusokat szerepeltet. (pl. furfangos paraszt, ravasz kereskedő) A magyar irodalomban főként a XIX. században népszerű, legjelesebb képviselői: Jókai Mór, Mikszát

A téma kisszerűségén, az eposzi kellékek paródiáján alapuló műfaj, nevetséges, komikus hatás kiváltása a célja (Petőfi: A helység kalapácsa) Petőfi műve felfogható eposzparódiának, de egyúttal a korabeli irodalom (lírai költészet) fennkölt, finomkodó, dag

(gör): önálló dallamvezetésű szólamokon alapuló többszólamúság.

A dzsentri az angol köznemesség szóból származik, jelentése megyei kis birtokos. Magyarországon az 1870-es években terjedt el, elszegényedő, birtokaikat elvesztő nemességet jelentett. Többségük köztisztviselői pályára kényszerült. Sajnos voltak közöttük, akik még sem tudták szinten tartani a korábban megszokott életmódot, és még lentebb csúsztak a társadalmi ranglétrán . Erre utal a deklasszálódott dzsentri megnevezés.