Denis Diderot (e. döni didró, 1713–1784) neve összeforrt a Nagy Enciklopédiával. Ám életműve a grandiózus vállalkozástól függetlenül is hatalmas és sokrétű. Az Enciklopédiaszerkesztése mellett filozófiai és esztétikai tanulmányokat, regényeket és drámákat, valamint dramaturgiai, festészeti és zeneelméleti műveket írt. Írásainak egy részét azonban keletkezésüknél csak jóval később adta ki, illetve csak halála után jelentek meg.

Művei: 1746-ban jelent meg első filozófiai munkája, a Filozófiai levelek. A Voltaire-hatást mutató, deista nézeteket valló írást a parlament betiltotta és nyilvánosan elégettette. Az 1747-ben megjelent A természetes vallás elégségességéről és A szkeptikus sétája című írásai is komoly ellenállásba ütköztek. Ugyanez év októberében kérték fel, hogy d’Alambert-rel legyen az Enciklopédia szerkesztője.

Első regénye, a kissé pikáns és erotikus tartalmú Fecsegő csecsebecsék (1748) nagy feltűnést keltett. A regény valójában önálló novellák sorozata,Boccaccio és Rabelais művéhez hasonlatos. Diderot szatirikusan ábrázolja az előkelők világát. Egy varázsgyűrű hatására feltárulnak a felső körökhöz tartozó nők legintimebb titkai és szerelmi kalandjai.

1749-es híres és hírhedt műve a Levél a vakokról. A materialista és ateista tézisek miatt Diderot-t letartóztatják, és három hónapos várfogságra ítélik. A rendőrparancsnokhoz írott levelében ígéretet tesz, hogy hasonló tartalmú írásoktól a továbbiakban tartózkodni fog.

Az Enciklopédia: A börtönből kiszabadult Diderot hozzálátott az Enciklopédia munkálataihoz. Első kötete 1751-ben jelent meg 1625 példányban, a további kötetek évente. 1758-ban megszakadt a barátsága Rousseau-val, ettől az évtől kezdve az Enciklopédiának Diderot az egyedüli szerkesztője.

A következő évek az Enciklopédiakörüli huzavonákkal telnek, a kiadó lerövidíti a szócikkeket és durván beleavatkozik a szerkesztő munkájába. Ennek célja az egyre radikálisabb szellemű kiadvány élének tompítása. 1765-ben végleg leáll az Enciklopédia kiadása.

Materializmus: az anyag és a lét elsődlegességét, a világ megismerhetőségét valló filozófiai irányzat.