Goethe a romantikus szellem megtestesítőjét látta Byronban, halálakor a Faustba illesztett elégiával búcsúztatja a görög földön elhunyt szabadsághőst. A német költők közül talán Heine állt hozzá legközelebb. A francia romantika nagy nemzedékéből Hugo és Musset tartotta Byront a legtöbbre, de a századvégi francia líra hasonlóan világfájdalmas érzésű szerzői – Baudelaire (e. bódler), Verlaine (e. verlen) és Rimbaud (e. rembó) – is természetes ősüknek tekintették.

A magyar irodalomban is észrevehető Byron hatása. Jelentőségét elsőként q ismerte fel. Az írók közül Arany János és Arany László, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Madách Imre, Vajda János, valamint Ady Endre műveiben fedezhetők fel a byronizmus hatásai.