A francia romantika költészete

A francia romantika nyitányaként Victor Hugo(e. ügó) Hernani (e. ernani) című drámájának bemutatóját (1830. február 25.) tartja számon az irodalomtörténet. Valójában azonban a francia költészetben a romantika valamivel korábban, az 1820-as évek tájékán kezdődött. A felvilágosodás erőteljesen optimista világszemléletével és a racionalizmus eszméjével és módszerével átitatott klasszicista francia irodalom csak nehezen adta át magát az újító törekvéseknek. (Az Hernani bemutatóján a klasszicizmus és a romantika hívei még össze is verekedtek a színházban, végül az új irányzat képviselői kizavarták a régi eszmények követőit.)

Szerepet játszhatott a kései indulásban a forradalom és az azt követő napóleoni időszak is. A forradalom és Napóleon hatalmának időszakában az uralkodó művészeteszmény a klasszicizmus volt. A vele párhuzamosan fejlődő, a romantikus átmenet szempontjából fontos művészeti stílusnak, a szentimentalizmusnak a követői csak csekély számban voltak jelen az irodalmi életben.

A francia romantikus líra kezdete 1820 tekinthető, ekkor jelent meg LamartineKöltői elmélkedések című verseskötete.