PozitivizmusAz újkor filozófusai műveikben egyrészt a klasszikus német filozófia óriásaival küzdenek, másrészt az új történelmi és kulturális helyzetből kiindulva új rendszereket alkotnak. A kor egyik jelentős filozófiai irányzata a pozitivizmus, legfőbb alakja Auguste Comte (e. komt, 1798–1857). Műveiben (pl. Beszéd a pozitívszellemről, 1844) a történelemfilozófia új irányát jelöli ki. Tézisei szerint az emberi fejlődésnek három szakasza van: teológiai (a jelenségeket a természet erőivel vagy transzcendens erőkkel magyarázó), metafizikai (a jelenségek állandóságát, szabályszerűségeit vizsgáló) és pozitív (magát a jelenséget vizsgáló, elemző) szakasz. A pozitivizmus polgári filozófia, fejlődésben gondolkodik, s a polgári kort nevezi pozitív szakasznak. Comte vezeti be a szociologikus szempontokat a filozófiába, ezzel megveti egy új tudomány – a szociológia – alapjait.

szociológia: a társadalommal, annak szerkezetével, fejlődésével, az emberek szociális magatartásával, a társadalmi együttélés formáival stb. foglalkozó tudomány