( 1747-1792) Magyarországon a rendi alkotmány helyreállításával engedményt tett a nemesi mozgalomnak. Végett vetett a törökkel vívott háborúnak. ( 1791)

(1739-1819) Költő. Batsányival és Kazinczyval együtt 1787-ben Kassán megalapították a Magyar Museumot (1788-1793), mely az első önálló magyar nyelvű folyóirat. A magyarországi klasszikus verselés egyik legnagyobb alakja.

(1769-1795) Író, szerkesztő. A szentimentalista magyar próza legjelesebb képviselője.1794-95-ben alapította az Uránia című folyóiratot, minden műve ebben jelent meg. A Nemzet csinosodása című tanulmánya a nemzeti irodalom eredetiség-követését, valamint a

A Magyar Museum irodalmi folyóirat volt a 18. század végén. Az első jelentős magyar nyelvű folyóirat, melyet Kazinczy Ferenc, Baróti Szabó Dávid és Batsányi János közösen szerkesztett. A lap először teremtett lehetőséget magyar nyelvű szépirodalmi művek sajtóban való közzétételére.

Az első Magyar Nemzeti Játékszíni Társaság 1792-ben kezdte meg működését, mely előmozdítója és alapító tagja Kelemen László volt. Az első egész estés előadás megtartására 1792 októberében került sor, az Igazházi színdarab előadásával.

A Magyar Hírmondó volt az első magyar nyelvű hírlap, 1780. január 1-én indult és megszűnését követően egy másik azonos néven induló lap követett. Alapítója Rát Mátyás evangélikus lelkész volt. Ez volt az első olyan magyarul szerkesztett újság, amely a napi eseményeken kívül tudományos, és különösen statisztikai és gazdasági vonulatú cikkeket is megjelentetett. A hírlap a felvilágosodás szellemi mozgalmának köszönhető.

( 1737-1817) író, tudományszervező.

(1763-1845) Költő tanulmányíró, szerkesztő. A Magyar Museum című folyóirat egyik alapítója, majd szerkesztője. Költészete a nemesi reformizmus jegyében bontakozott ki. A felvilágosult rendiségtől eljut a polgári reformtörekvésekig, az egységes haza fogalm

( 1762-1814) Karakterszínész, a magyar hivatásos színjátszás alapító igazgatója, műfordító.