Byron
1788. január 22-én született Londonban. Ősi normann főnemesi család elszegényedett ágából származott. Gyermekkora csupa szenvedés volt, a szegénység mellett meg kellett küzdenie anyja hangulatváltozásaival is, aki hol dédelgette és elkényeztette, hol a legőrültebb támadásoknak tette ki, még veleszületett sántaságát is gúnyolta. 1799-ben, tízéves korában váratlanul bárói címet és hozzá tartozó vagyont örökölt, s ezzel egycsapásra megváltozott az élete.
Tanulmányait kitűnő iskolákban végezte. 1808-ban szerzett magiszteri fokozatot. A következő évben elfoglalta helyét a Lordok Házában, majd az arisztokrata életformának megfelelően dél-európai utazásra indult. Bejárta Portugáliát, Spanyolországot és Görögországot, ellátogatott Konstantinápolyba, még Albániába is elvetődött.
1812-ben, a Lordok Házában két nagy hatású beszédet mondott. Az elsőben a korai angol munkásmozgalom képviselőit, a gépromboló ludditákat vette védelmébe, második beszédében az írek elnyomása ellen foglalt állást. A társadalmi élet ünnepelt és elátkozott figurájává vált.
1815-ben megnősült. De igazi szerelme saját féltestvére, Auguszta volt, aki gyermeket is szült neki. A kapcsolat nyilvánosságra kerülése zátonyra juttatta Byron házasságát. A politikai és magánéleti botrányok miatt a londoni előkelő világ kiközösítette, önkéntes száműzetésbe menekült.
1816. április 25-én örökre elhagyta Angliát. Előbb Svájcban, a Genfi-tó partján vendégeskedett Shelleynél, majd Velencébe költözött. Itt ismerkedett meg 1819-ben élete utolsó nagy szerelmével, Teresa Guiccioli grófnéval. Később Ravennába költözött, háza valóságos forradalmi bázis volt. Részt vett a nemzeti szabadság kivívásáért küzdő carbonari mozgalomban. Írásaival és pénzzel is támogatta őket. 1823-ban bekapcsolódott a görög szabadságmozgalomba is. Saját hajóján, saját katonáinak élén indult Görögországba, hogy a török fennhatóságot lerázni igyekvő hazafiak oldalán harcolhasson. Először Kephalonia szigetén, majd 1824 januárjában Nyugat-Görögországban szállt partra. A szabadsághősnek azonban nem adatott meg, hogy a csatamezőn haljon hősi halált. Mocsárlázban halt meg Missolonghiban, 1824. április 19-én.
Carbonari mozgalom: titkos olasz mozgalom a XIX. sz. első felében; célja az egységes önálló olasz állam megteremtése.