Hardver
Az e-learning eszközrendszerének (a szoftveren kívül) egyik eleme a hardver, mely a programokat futtató eszköz. A mai rendszerek nagy része ügyfél-kiszolgáló (kliens-szerver) kiépítésű. „A szerver nagyteljesítményű, folyamatosan elérhető számítógép, amely egyrészt a képzésmenedzsment-alkalmazás és egyéb szoftverek futtatására szolgál, másrészt tárolja a tananyagot és a tanulással kapcsolatos információkat. [..] A kliens mindazok munkaeszköze, akik kapcsolatba kerülnek az e-learning rendszerrel: a tanuló kliens segítségével éri el a számára fontos szolgáltatásokat, a szerző a kliensen futó programmal hozza létre és tölti fel a szerverre az oktatási tartalmat. A szerver kliens közötti kapcsolatot a hálózat biztosítja.” *E-learning kézikönyv: (Szerk: Hutter, Magyar, Mlinarics) Műszaki könyvkiadó, Budapest, 2005.
Szoftver (LMS, LCMS)
Az elektronikus tanuláshoz elengedhetetlen egy olyan szoftver, melynek révén lehetővé válik a tananyag közvetítése és egyfajta naplózása. Nézzük meg a két fogalom jelentését. Az e-learning formájában történő egyéni tanulás támogatására az oktatási keretrendszerek, pontosabban a tanulásmenedzsment-rendszerek (LMS) szolgálnak, melyek feladata a kurzusok összefogása, egyéni tanulmányi utak bejárása. Biztosítja a tananyag megtekinthetőségét, a teljesítmények követhetőségét.
Az e-learning keretrendszer (LMS) olyan számítógépes szoftver, melynek segítségével számítógépes hálózaton (lokális, globális) kapcsolódó szolgáltatások révén személyre szabott tanulási folyamat végezhető és szervezhető. A keretrendszerek az oktatás tartalmának közreadásához, a hallgatók és a képzés menedzseléséhez, az oktatáshoz tartozó kiegészítő tevékenységek végrehajtásához nyújtanak segítséget.
Az LMS-rendszerek nagyon különböznek egymástól és folytonos frissítés alatt állnak, de közös bennük, hogy a hallgatókról és a kurzusokról (tanfolyam) tárolnak információkat. Összességében képesek kurzus (tanfolyam) szervezésre, annak nyilvántartására (kurzusadminisztráció), a hallgatói jelentkezések fogadására és biztosítják a tananyag megtekinthetőségét.
A tartalomkezelő – pontosabban tudásmenedzsment (LCMS) eszközök – segítségével lehetőség van a tananyagok előállítására, tárolására, rendezésére, a tanulási folyamathoz az optimális alkotóelemek csoportosítására. Az LCMS – a tananyagkészítők és a tanulók közös felülete – a tartalmat tárolja és kezeli. A tanfolyam-alapanyagokból összeállíthatók megalkothatók, újratervezhetők, összeilleszthetők az e-learning események. Megalkothatók az egyes oktatáselemek (alapok és tesztek), médiakészítő eszközökkel illusztrálhatja tartalmat. Stíluslapok alkalmazásának segítségével lehetőség van a tananyagok egységes megjelenítésére. Mérési rendszere segítségével nemcsak teszteket lehetséges összeállítani és tárolni, hanem az eredményeket is. Navigációs és elhasználó interfészek segítségével könnyen kezelhetőek a menük és átlátható a tanfolyamszerkezet.
Tanulásszervezési rendszer LMS (Learning Management System). Olyan számítógépes szoftver, melynek segítségével számítógépes hálózaton (lokális, globális) kapcsolódó szolgáltatások révén személyre szabott tanulási folyamat végezhető és szervezhető. A keretrendszerek az oktatás tartalmának közreadását, a hallgatók és a képzés menedzselését, az oktatáshoz tartozó kiegészítő tevékenységek végrehajtásához nyújtanak segítséget.
Tanulási tartalomszervezési rendszer LCMS (Learning Content Management System).A tananyag tárolására szolgáló tananyagkezelő keretrendszer.
Szoftver ( kliens, kiegészítő alkalmazások)
Az internet működését tekintve szerver- kliens architektúrájú. Ez azt jelenti, hogy az egyes szolgáltatásokat szerverek biztosítják. A szolgáltatások elérése a munkaállomásokra telepített kliens alkalmazások használatával lehetséges. Egy e-learning rendszernek összetett követelménynek kell megfelelnie. Mind a szerver, mind pedig a kliens oldalon úgy kell tervezni, hogy a szervezet mérete és igényei mellett gyorsan és biztonságosan lehessen a tananyaghoz férni. A tananyagoknak jól integrálhatóknak kell lenniük a meglévő hagyományos oktatási rendszerbe. A rendszer legyen nyitott alkalmazkodó, alakítható, multifunkcionális, azaz támogassa az elektronikus képzés több formáját.
A rendszer működése szempontjából talán a legjelentősebb terület a rendszerben képződő adatok nyomon követése. A hallgatók minden tevékenysége legyen dokumentált és visszakereshető. Nem csupán a vizsgaadatok, hanem akár az is, hogy a hallgató melyik leckét dolgozta már fel, mennyi időt töltött el vele, melyek azok a leckék, amelyeket átlépett, milyen módon lépett ki az adott oktatási egységből. Ez az adatgyűjtés nem pusztán a hallgatók teljesítményadatainak a követésére szolgál, hanem magára a kurzusra vonatkozó információk is kinyerhetők belőle. A kurzus statisztikai adatain túl megtudhatjuk, hogy melyek azok a tananyagrészletek, amelyek módosításra szorulnak, s melyek a sikeresek.
Az e-learning megoldások szereplői
Az e-learning típusú megoldásokban működése során a hallgatón kívül szükség van rendszergazdákra, oktatási adminisztrátorokra, tananyag közvetítőkre, oktatókra, tananyagfejlesztőkre, tananyagszerzőkre és vezetőkre. A rendszergazdák feladata az e-learning infrastruktúra üzemeltetése, karbantartása. Az oktatási adminisztrátorok (oktatásszervező, tanulmányi előadó, képzési asszisztens) folyamatosan nyomon követik az oktatási tevékenységet, elvégzik a tanulók beiskolázását, gondoskodnak a képzési tervek összeállításáról. A közvetítői munkakört (tutor, mentor, feladatjavító, konzulens, tanácsadó, adminisztrátor, stb.) ellátók közvetlen kapcsolatban állnak a hallgatóval, folyamatosan segítik a szakmai munkáját, és tanulási tanácsokkal támogatják a felkészülést. Az oktatók szerepe a tananyagok tartalmának összeállítása, frissítése, valamint a tudásszerzéssel kapcsolatos hallgatói problémák, kérdések kezelése. A tananyagfejlesztők a tananyagok elektronikus oktatási anyaggá történő átalakítását, karbantartását végzik. Megkülönböztetünk audió fejlesztőt, videó fejlesztőt, multimédia fejlesztőt, internet alapú tananyagfejlesztőt. A menedzseri munkakörhöz tartozik a stratégiai tervezés, operatív irányítás és az ellenőrzés.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
