A körkörösablak stílus
Beállítja minden aktív teknőc tartományát, amelyben vonalat húzhat, szöveget írhat ki a címke paranccsal, kitölthet egy területet a tölt paranccsal stb., és ezzel együtt újradefiniálja a láthatóság tartományát (láthatótartomány) is, amelyen belül a teknőc látható.
Ha a parancsnak nincs bemenete, és az adott teknőcnek még nem adtak meg területet korábban, akkor a parancs a területet annak egész helyére állítja. Ha a bemenet egy téglalap, akkor a parancs a tartományt és a látható tartományt állítja be. Ha a bemenet egy [] üres lista, akkor a parancs megszüntet minden korábbi beállítást, s a tartományt és a látható tartományt visszaállítja újra az egész rajzolási területre. Ha egy teknőcöt létrehoznak, az körkörösablak üzemmódban van.
A nézőablak stílus
Beállítja minden aktív teknőc tartományát, amelyben vonalat húzhat, szöveget írhat ki, kitölthet egy területet stb., és ezzel együtt újradefiniálja a láthatóság tartományát (láthatótartomány) is, amelyen belül a teknőc látható.
Ha a parancsnak nincs bemenete, és az adott teknőcnek még nem adtak meg területet korábban, akkor a parancs beállítja a tartományát és láthatótartományát, hogy az az egész helyét fedje. Ha a bemenet egy téglalap, akkor a parancs egy új tartományt és láthatótartományt állít be. Ha a bemenet egy [] üres lista, akkor a parancs megszüntet minden korábbi beállítást, s a tartományt és a láthatótartományt visszaállítja újra az egész rajzolási területre.
Amikor egy teknőcöt létrehoznak, a tartomány és láthatótartomány mindig az egész lap vagy panel. Ha egy teknőc messzire mozog és “elvész” valahol a síkban, akkor az aktuális pozícióját a poz segítségével lehet lekérdezni, és/vagy a haza paranccsal küldhető az alappozíciójába.
A visszapattan és a kerítés stílus
Azt mondja meg a teknősnek, hogy hogyan viselkedjen, ha eléri a tartományának határát.
A visszapattan stílus: a teknőc mindig visszapattan a tartományának határától, és mozgását a tartományon belül folytatja.
A kerítés stílus: a teknőc nem keresztezi tartományának határát, nem is pattan vissza róla, és nem is gördül az átellenes oldalra. Ahelyett, hogy átlépné, a teknőc továbbmozog a fal mentén – ha lehetséges.
Az igazodik eljárás
Az igazodik hatására minden aktív teknőc a rajzlista körvonala mentén elmozdul, ezalatt ismétlődve végrehajtja a második bemenetben megadott utasításokat.
Példa és magyarázat
? tollatfel tv! 4
? igazodik [ismétlés 4 [e 100 j 90 ]] [csinál []]
Ennek hatására a teknőc végigmegy az [ismétlés 4 [e 100 j 90 ]] négyzet mentén, és egymástól szabályos távolságokra rajzol egy pontot. Az első bemenet áttranszformálódik pontok sorozatává, amelyek a teknőc útvonalát határozzák meg.
A bemeneti rajzlista néhány részét figyelmen kívül hagyja: a toll- és kitöltés-beállítások. Helyette a teknőc aktuális beállításait használja.•A toll-üzemmódokat másképp értelmezi: a körvonal minden tollatfel és az azt követő tollatle (vagy az egész sorozat vége) közé eső szakaszát egyszerűen egy ugrássá alakítja. Minden pontot, kört, sokszöget és címke által kiírt szöveget figyelmen kívül hagy. A második bemenet meghatározza a "sebességet", és az útközben végrehajtott tevékenységet.
A lépés, a csinál és a várj eljárások
A beállításlistába írhatóak a következő beállítások:
lépés: értéke egy pozitív szám. Azt a távolságot határozza meg, ami után a csinál lista lefut. Az alapértelmezett beállítás: lépés 5.
A csinál – értéke egy utasításlista, amelynek minden alkalommal le kell futnia, amikor eléri a lépés távolságot. Az alapértelmezett érték: [].
A várj: értéke egy szám, mely a késleltetést határozza meg. Csak akkor játszik szerepet, nincs megadva a csinál.
Programrészletek
eljárás tégla
töltőszín! "piros5
sokszög [2 [9 90 20 90]]
vége
? tollatfel
? igazodik
[e 80 j 0
ismétlés 60 [ e 3 j 3 ] e 70] [lépés 12 csinál [tégla]]
? j 90 tf
? igazodik [e 300] [lépés 15 csinál [tv! tetsz pont]]
? tf tv! 16
? igazodik [ismétlés 4 [e 90 j 90]]
[lépés 18 csinál [tsz! tetsz pont]]
Egy valós jelenség utánzása alternatív technológiák segítségével. A szimuláció célja, hogy a modell szintjén az utánzott jelenséggel azonos, vagy ahhoz hasonló élményt nyújtson a felhasználó számára, és így tegye lehetővé az eredeti változat mellőzését egy adott feladat megvalósításához.
Egy önálló terület, ahonnan a szimuláció alanyai nem kerülhetnek ki.
Azt mondja meg a teknősnek, hogyan viselkedjen, ha eléri a tartományának határát.
Minden teknőc számára korlátozható (vagy kiterjeszthető) a lapon vagy panelen rendelkezésére álló területe a tartomány! használatával. Ez egy téglalapot határoz meg, amelyen belül a teknőc rajzolhat stb.
Egy [X Y] alakú lista, ahol X és Y számok. Minden pont egyszersmind egy irányított szakaszt – azaz egy vektort – is reprezentál.
A rajzlap (lap vagy panel) minden pontját egy számokból álló [X Y] lista reprezentálja. Ugyanakkor minden pont megfeleltethető egy irányított szakasznak, azaz vektornak is – egy olyan “nyílnak” amely a rajzlap kiindulópontját az [X Y] ponttal köti össze. Ez a vektor rendelkezik magnitúdóval (=nagyság), iránnyal, kezdőponttal és végponttal. A rajzlap pontjai síkbeli [X Y] vektoroknak felelnek meg, de ez a szemlélet általánosítható bármely számokból álló listára.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
