A számítógéppel segített tanulás, az internetes, web alapú tanulás, és az e-learning fogalma
Az e-learning rendszer magába foglalja az online képzést (amely történhet szinkron vagy aszinkron formában), a tudásmenedzsmentet és hozzá kapcsolódóan az elektronikus teljesítmény-támogató rendszereket (EPSS Electronic Performance Support System). Az e-learning alkalmazások széles értelmezésben: számítógép alapú oktatás (CBT), web alapú oktatás (WBT), virtuális tanterem (számítógépes kommunikációs rendszerbe integrált oktatatási-tanulási környezet), és digitális együttműködések (kollaborációk).
Magába foglalja a tartalmak interneten, intraneten/extraneten, audio- és videokazettán, szatelliten, CD-ROM-on, mobiltelefonon (m-learning), interaktív tévén (t-learning) keresztül történő közvetítését. A számítógép alapú oktatás is az e-learninghez tartozik, de ez a forma áttevődik nyílt hálózatra.
A web alapú tanulás (Web based Learning) a számítógéppel segített tanulás (Computer Based Learning) a tanulási folyamatnak a számítógépek világhálóba kapcsolt alkalmazását jelenti. Az internetes, web alapú tanulás a hálózatba kapcsolt számítógép segítségével virtuálisan kiléphetünk a konkrét tanulási környezetből.
Az e-learning ma már egyre inkább a hálózaton keresztül elérhető tartalmat jelent, ugyanis a képzési anyagok és információs bázisok azonnali frissítése, tárolása és lehívása, valamint megosztása révén egyedülálló szolgáltatásokat képes nyújtani.
A vegyes oktatás (blended learning) az e-learninges és a hagyományos oktatási formákat vegyíti össze. A mindenütt jelen lévő (ubiquitous) és a mindent körülvevő (ambient) IKT adta lehetőségeket kihasználva bárki bármikor, bárhol, bármilyen körülmények között tanulhat számítógépen, mobileszközön, televízión stb. keresztül.
Az u-learning (ubiquitous learning), tehát azt a lehetőséget adja meg számunkra, hogy tértől, időtől és helyzettől függetlenül tudjunk információhoz jutni.
Interaktív tábla, digitális palatábla
A tanári munkakörhöz és szerephez elengedhetetlenül hozzátartozik a katedra és a tábla. Míg a katedra a tanár személyének kiemelését (fizikálisan és szimbolikusan) szolgálta, a tábla az információközlést, szemléltetést és az együttműködést.
Nézzük meg, hogy mit jelent, ha a tábla nemcsak befogadója és megjelenítője a tanári közlésnek, tanulói feladatmegoldásnak, hanem aktív részese mindkét tevékenységnek.
Az interaktív tábla használata elsősorban a konstruktivista pedagógiának kedvez. Olyan komplex tanulói környezetet lehet teremteni a rávetített objektumok, az internet és multimédiás CD-k kínálta lehetőségekkel, melyekben a diákok, és a tanár kreativitását kihasználva igazi problémamegoldás következhet be. A tanulók játszva, felfedezve, szórakozva tanulás közös élményére építve sajátíthatják el a tananyagokat.
A táblákat többféle paraméter jellemzi, és mint minden számítástechnikai hardver eszköznél, itt is folyamatosan jelennek meg újdonságok. Alapvetően kétféle típusa létezik a táblának, az egyik, amikor a vásárláskor egy valóságos táblát kapunk, a másik pedig, amikor egy kiegészítő eszközt, amely a fehér táblánkból varázsol interaktív táblát. A táblák különböző elveken működnek, azonban ezt nem részletezzük, inkább a pedagógiához hozzáadott lehetőségeit mutatnánk be.
Képzeljük el a táblát úgy, mint egy hatalmas érintőképernyőt, amelyet az utolsó padban ülő diák is jól lát. A hardver eszközöket a szoftver köti össze, amelynek a feladata kezelni a perifériát. A különböző cégek által forgalmazott táblákhoz készített szoftverek is különböző tudással rendelkeznek, azonban van néhány általánosítható funkció, amit minden táblaszoftvernél megtalálunk. (Forrás: SDT)
Az interaktív tábla olyan, a pedagógiai folyamatban is jól hasznosítható IKT (Információs és Kommunikációs Technológia) eszköz, amely egy szoftver segítségével kapcsolja össze a táblát úgy egy számítógéppel (és projektorral), hogy annak vezérlése a tábláról lehetséges lesz, illetve a táblára került tartalmak háttértárolóra menthetővé válnak. (SDT)
Olyan számítógépes technológiával működtetett érintés-érzékeny felületű szemléltető és gyakoroltató eszköz, amelynek felületén élőben történik a kommunikáció tanár és tanuló, tanuló és tanuló között. Ebbe a kategóriába tartoznak a tanári asztalnál helyhez kötötten, a tanulók által padokon, és a tanár által órán hordozható formában használt megoldások egyaránt.
Integrált tanulási forma
Az integrált tanulás egyszerűbben azt is jelenthetné, hogy a hagyományos tanórák internet támogatással bővülnek ki. Amikor viszont a tanulást ki akarjuk vinni a világhálóra, ismernünk kell a technológiai kommunikáció mellett az emberi kommunikáció és tanulás ismérveit. Az internetes tanulás, még ha sokan ma e-learningnek is nevezik, nem nélkülözheti a távoktatási rendszerekben támasztott követelményeket, melyek az alábbiak: térbeli és időbeli függetlenség, az oktató és hallgató közötti interaktivitás közelítése a valós oktatási kapcsolatokhoz. (A hallgatók és az előadó közötti legmagasabb fokú személyes kommunikáció a hagyományos tantermi oktatás során lehetséges, ezt követi a szinkron online és az aszinkron (offline) tanulás, míg az offline hálózat nélküli számítógép előtti tanulás során megszűnik).
A fentiek alapján az integrált tanulás egyesíti az egyéni tanulás, a hagyományos tananyagok, az osztálytermi foglalkozások (kontaktórák), a hang- és videokonferencia, valamint a web alapú tanulási környezetben alkalmazott optimális kommunikációs lehetőségeket, technológiai módszertani formákat.
A hatékony oktatástechnológiai elvekhez tartozik, hogy mindvégig a tanuló van a folyamat megtervezésének a középpontjában. Ez egyfajta paradigmaváltást jelent a pedagógia korábbi irányzataihoz képest: korábban a tanítás (teaching) és oktatás (instruction) voltak a kulcsszavak, ma egyre inkább a tanulás (learning) fogalma kerül a középpontba. A pedagógusok szerepe egyre inkább nem egyszerűen ismeretátadás lesz, hanem egy tanulóközpontú rugalmas tanulási környezet (learning environment) hatékony megtervezése, amelyben a tanuló egyéni sajátosságainak, lehetőségeinek és érdeklődésének megfelelően tevékenykedik bizonyos ismeretek és készségek elsajátítása érdekében.
Az integrált tanulási környezet nemcsak tanulóra, tanárra vonatkozik, hanem egy oktatási intézmény minden fontos szervezeti elemét magában foglalja: ide tartozhat a tanulói jelentkezés lefolytatásától kezdve az online tananyagokból történő tanuláson át az online vizsgáztatásig, a tanárokkal való konzultációtól kezdve a többi tanfolyami résztvevővel történő szakmai tapasztalatcseréig minden.
Az iskolai könyvtár
Az utóbbi 100-150 évben a közkönyvtárak, 50-60 évvel ezelőtt pedig a dokumentációs és információs központok hálózata volt a legjellemzőbb, az elmúlt negyedszázadban pedig a kommunikációs és információs ipar, amely információkat termel, feldolgoz, átdolgoz, terjeszt és fogalmaz meg.
„Az információs társadalomban szükséges alapvető ismeretek kialakításához szükség van olyan környezet kialakítására, amely valóban képes segíteni a megváltozott tanítási-tanulási folyamatot, a nyitott információkészletekből történő ismeretszerzést és lehetőséget ad az új technológiák hatékony használatának elsajátítására.
Az új pedagógia szakértői szerint az iskolában olyan környezetet kell teremteni, amelyben a diákok önállóan és kis csoportokban is tudnak dolgozni, ahol a tankönyv szövegén túlmutató kiegészítő források állnak rendelkezésükre. Az iskolai könyvtár ennek a funkciónak a betöltésére kiválóan alkalmas - vagy alkalmassá tehető. A hagyományos iskolai könyvtár ma még többnyire zárt, monomediális világ, egyike az iskolai mikrovilágoknak, tőlük ugyanúgy elhatárolódva, mint az iskolán kívüli médiaszférától illetve információs univerzumtól.
Az iskolai könyvtár új modellje szerint a könyvtár az iskolai élet perifériájából a centrumba kerül, több irányban és többszörösen nyitottá válik, új pedagógiai módszerek kipróbálásának színtere és a kibővült ismeretszerzési lehetőségek megismerésének, és begyakorlásának helye. A megváltozott könyvtár komplex oktatási-tanulási-önképzési központként működik, és így az információkhoz való hozzáférés közvetítő csatornájává válik - bárhol és bármilyen fizikai adathordozón is legyenek ezek az információk. A felnövekvő generációk az iskolai könyvtárban sajátíthatják el azokat az alapvető információkereső, értelmező és feldolgozó kompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek számukra az információs társadalomban történő boldoguláshoz.”
Komenczi Bertalan: Az iskolai könyvtár szerepe az oktatásban, az információs társadalomban. = Az elmélet és a valóság kontrasztja. Az iskolai könyvtári konferencia előadásai. Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely, 1999.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
