A hőskor
A World Wide Web „hőskorában” még csak viszonylag kevés számú felhasználó volt. Ez minden újdonság esetén így van. Először szinte kizárólag csak az egyetemi és nonprofit szervezetek használták a hálózat ezen új protokollját. Egy ingyen letölthető böngészőprogram, a Mosaic volt a legnépszerűbb, amit az NCSA (Nemzeti Számítástudományi Intézet, USA) szakemberei fejlesztettek ki. A Mosaic fő fejlesztője a később a Netscape egyik alapítója lett.
Új igények a WWW-ben
A WWW hőskorában a hálózaton elérhető HTML dokumentumok statikusak voltak, abban az értelemben, hogy megjelenített tartalmukat fixen meghatározta a HTML fájlban eltárolt információ. Némi interaktivitást lehetővé tettek az ún. CGI programok, de ennek az interaktivitásnak ára volt. Minden információáramlás, ami a dinamikus dokumentum működését szolgálta, az ügyfél és kiszolgáló között áramlott, ezzel nem kis mértékben terhelve a hálózatot. Dinamikus dokumentum alatt itt olyan oldalt értünk, ami a felhasználó által kiváltott bizonyos események hatására változtatja kinézetét vagy a megjelenített információt.
Böngészőháború
Az internet rohamos fejlődése egyre inkább megkívánta az „intelligens” oldalak létrejöttét, mert így a hálózaton elérhető információk sokkal érdekesebbek, és a hétköznapi felhasználó számára is vonzóbb formával és tartalommal jelenhetnek meg. Ez a piaci igény az előbbi technikai igény mellett egyáltalán nem elhanyagolható szempont. A felhasználók megnyeréséért folytatott piaci verseny is mutatja, mennyire ígéretes ez a terület. Napjainkban is tart a böngészőháború, amelyben mára két cég, a Netscape és a Microsoft maradt versenyben.
A két tábor: Netscape vagy Microsoft?
A Netscape és a Microsoft cégek sok energiát és pénzt fektettek be, hogy az ő böngészőjük legyen az egyeduralkodó a piacon. Az internet sokmillió-milliárd felhasználót vont maga köré, és ennek a sok millió felhasználónak a kegyeiért folyt és folyik a harc, hiszen nem kis üzletet mondhat magáénak az, aki ezen a hatalmas piacon a nagyobb szeletet kapja. A Netscape időben megkezdte a fejlesztést, ezzel eleinte igen nagy részesedést szerezve magának a böngésző piacon, a Microsoft pedig az operációs rendszerek piacán meglévő előnyét használhatta fel például úgy, hogy rendszereihez minden felhasználónak ingyen bocsátotta rendelkezésére az Internet Explorert. A két nyertes böngésző majdnem azonos képességű, de még mindig rengeteg olyan oldal található, amely vagy csak az egyik, vagy csak a másik böngészővel olvasható olyan formában, ahogy az a szerzők elképzelték.
További böngészők
A következőkben felsorolunk néhány további böngészőt, és zárójelben megjegyezzük azt is, hogy milyen operációs rendszerben használhatók. További böngészők (az Internet Explorer és a Netscape mellett):
Mozilla (Windows, Linux),
Mozilla Firefox (Windows, Linux),
Konqueror (Linux),
Opera (Windows, Linux),
Chrome ( Windows ).
Egyéb kiszolgálói feladatoknak nevezzük a kiszolgálón feldolgozásra kerülő, a felhasználó által kiváltott további eseményeket. Ilyenek például a CGI programok által feldolgozott események, mint például: egérkattintás az egyes dokumentum-elemeken, szöveges elemek megadása az űrlapokon stb.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
