Az információkereső nyelvek alkotórészei
Az információkereső nyelvek szerkezete meghatározza a standardizált kérdések formáját. Az információkereső nyelvek elemeiből alkotjuk meg a mondatokat, amelyeket a keresőprofil feltöltésére használunk. Az információkereső nyelvek legkisebb elemei a jelek. Ezek általában betűk, számok és írásjelek. Ezek egymáshoz rendeléséből születnek meg az információkereső nyelvek szavai, amelyek lehetnek természetes nyelvű kifejezések, számjelzetek, valamint ismerünk vegyes jelzeteket is. A jelek egymáshoz rendelése szabályok alapján történik, amelyek az információkereső nyelvek egyes típusainál eltérőek lehetnek.
Az információkereső nyelvek két fontos típusa az osztályozás módszere szerint a hierarchikus és a mellérendelő információkereső nyelvek.
Hierarchikus információkereső nyelvek
A hierarchikus információkereső nyelvek részekre bontják az osztályozandó fogalmakat. Hierarchiájuk a legáltalánosabb fogalomtól a legspecifikusabb fogalom felé, tehát lefelé épül. Az alá- és fölérendeltséget az elnevezésekben is tükrözik (pl. főosztály, osztály stb.). Jelzetelési módszereik általában a természetes nyelvű kifejezések kódolására épülnek. Ehhez megfelelő osztályozási útmutatókat, táblázatokat használnak.
Egymásnak alárendelt fogalmakat tartalmazó, lefelé szélesedő hierarchikus rendszer, amely megmutatja, hogy egy fogalom mely másik fogalomnak az alárendeltje.
Könyvtári osztályozási rendszer
Az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) könyvtári osztályozási rendszer, hierarchikus információkereső nyelv. Az ismeretek minden területét feltárja számjelzeteket tartalmazó táblázatok formájában. A számjelzetek a tízes számrendszerre épülnek, és speciális jelzetalkotási módszer segítségével épülnek fel. A táblázatok két fő részből állnak: a főtáblázatból és a segédtáblázatokból.
A főtáblázatok az elsődleges tárgykörökből állnak, a segédtáblázatok pedig a kiegészítő fogalmakat tartalmazzák, valamint a különböző szakjelzetek összekapcsolásának módszereit.
Az Egyetemes Tizedes Osztályozás táblázatainak használatát betűrendes tárgymutató könnyíti meg. Ennek célja, hogy megkönnyítse az eligazodást a számjelzetek szerint rendezett táblázatokban a természetes nyelv segítségével. A tárgyszavakat betűrendben közli, hozzájuk kapcsolva a megfelelő szakjelzetet.
Az Egyetemes Tizedes Osztályozás táblázatait 10 főosztályra osztották:
0 – Általános összefoglaló művek
1 – Filozófia. Pszichológia
2 – Vallás. Egyházak
3 – Társadalomtudományok
4 – (Jelenleg üres főosztály)
5 – Matematika és természettudományok
6 – Alkalmazott tudományok
7 – Művészetek. Játékok. Sport
8 – Nyelvészet és irodalom
9 – Régészet. Földrajz. Életrajz. Történelem
A főosztályokat további osztályokra, alosztályokra, szakokra és szakcsoportokra bontották. A jelzetek pontosítása alosztások segítségével történik. Ezek az alosztások a segédtáblázatokban találhatók.
A könyvtári osztályozás eszköze, a mai szóhasználatban információkereső nyelvet jelent.
Mellérendelő információkereső nyelvek
A mellérendelő információkereső nyelvek önálló, egymástól független fogalmakból állnak, a természetes nyelvekre épülnek. Az osztályozást ezeknek a kifejezéseknek a segítségével végzik. A fogalmak, kifejezések egymáshoz rendelését mindig az adott dokumentum tartalma határozza meg, nem előre kidolgozott szabályok, mint a hierarchikus rendszerek esetében.
Egy tárgyszavas nyelv, amely a dokumentumok tartalmát egymás mellé rendelt természetes nyelvű kifejezésekkel írja le.
Természetes nyelvű információkereső nyelv
A tárgyszavas információkereső nyelvek a mellérendelő információkereső nyelvek csoportjába tartoznak. A természetes nyelv szavait használják. A tárgyszavas rendszer fogalmai egymástól függetlenek. Lehetőség van a fogalmak összekapcsolására a visszakeresés során, ez biztosítja a többszempontú visszakeresés lehetőségét.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
