A könyv kötése
A XIX. század közepétől megjelenő modern könyv fizikailag három fő részből áll: a főszöveget megelőző részek, a könyv főszövege és a főszöveget követő járulékos részek, mint a kötéstábla kötött könyv esetén, vagy a borítófedél fűzött könyv esetén, illetve a könyvgerinc.
A címlap
Maga a könyvtest a címnegyedívvel kezdődik, ami a könyv első tizenhat oldalának (a könyv első ívének) a negyede, azaz a könyv első négy oldala (két lapja). Részei: a szennylap és a címlap. A szennylap két oldala az előcímoldal és a sorozati címoldal. A címlap két oldala a címoldal és a címlapverzó.
A könyv azonosítása szempontjából a legfontosabb adatokat a címoldal tartalmazza. Itt található a szerző neve, a könyv címe, valamint a megjelenési adatok valamelyike (kiadó neve, a megjelenés éve és helye). A címoldal mindig jobboldali oldal. A címoldal és a kötéstábla között van az előcímoldal, ami csak a szerző nevét (ha van) és a könyv főcímét tartalmazza.
A címoldal hátoldala a címlapverzó, amit más néven copyright-oldalnak is szoktak nevezni. Itt található az eredeti cím, a közreműködők neve, a szerzői jog (copyright, jelölése: ©) megszerzésére vonatkozó közlés és a kolofon. (A kolofon gyakran a könyv végén az utolsó páros számú oldalra kerül.) A kolofon a kiadvány létrejöttével kapcsolatos műszaki és megjelenési (impresszum) adatokat tartalmazó záradék.
A sorozati címoldal a sorozatcímet, a sorozatszerkesztők nevét, és ha van, az alsorozati címet és a sorozati számot tartalmazza.
A címlap hátoldala.
A kötött könyv lapjait védő, papírral, vászonnal, bőrrel vagy műanyaggal bevont kemény lemez.
A fűzött könyv vastagabb papírból készült fedele.
A címlap homlokoldala, amely tartalmazza a főcímet, a szerzőségi adatokat, a párhuzamos címet és rendszerit a teljes vagy a részleges megjelenési adatokat.
A könyv borítófedelét vagy kötéstábláját védő – azzal fizikailag össze nem tartozó lap.
A könyv járulékos része, amely attól fizikailag elkülönül (nincs belekötve a könyvbe, csak szalaggal, tasakkal vagy egyéb lazább módon kapcsolódik hozzá).
A kiadásra vonatkozó (impresszum) adatokat tartalmazó záradék a címlapverzón vagy a könyv végén, az utolsó páros számú oldalon.
A könyvtest
A könyvtest ívekből áll. Az ív a könyv méreténél jóval nagyobb papírlap, amelyet a nyomtatás után összehajtogatnak. A hajtogatás mikéntje eltérő nagyságú és alakú könyveket eredményez. Hogy az ívek a könyv kötésekor össze ne cserélődjenek, meg szokták őket számozni. Ez az ívjelzés, aminek a helye az ív első lapjának alsó sarkában van.
Az ívek összehajtogatása révén jönnek létre a lapok. A lap a könyv méretének megfelelő papírfelület, és két oldalból áll: a homlokoldalból (rektó) és a hátoldalból (verzó).
A lapok sorrendjét az oldalszámok rögzítik. A sorrend biztosítása mellett azonban az oldalszámoknak igen nagy haszna az is, hogy lehetővé teszik egy-egy szövegrész gyors megkeresését. (A tartalomjegyzék, a szöveges könyv tárgymutatója az oldalszámra utal.)
A főszöveget megelőző járulékos részek lehetnek: a címnegyedív, a tartalomjegyzék, az ajánlás, a mottó, az előszó, a köszönetnyilvánítás.
Az előszó általános tájékoztatást ad a műről, létrejöttének körülményeiről, céljáról, a szerző, fordító szempontjairól. Más jellege van a bevezetésnek. Ez, mint a neve is mutatja, már “bevezet” a mű tartalmába, tisztázza az alapfogalmakat, felveti a fő kérdéseket, megkezdi az anyag kifejtését.
A mű szövege részekre, fejezetekre, alfejezetekre stb. tagolódik. A részeknek, fejezeteknek stb. külön címük van, ezt részcímnek, fejezetcímnek nevezik.
A szöveget sokszor jegyzetek egészítik ki. Ezek rövid magyarázatok vagy forrásra való hivatkozások. Vagy a lap alján találhatók (lábjegyzetek), vagy egy csoportban a fejezet, ill. könyv legvégén. Apró számok vagy csillagok utalnak a jegyzetekre.
A főszöveget olyan járulékos részek követik, mint az irodalomjegyzék (rejtett bibliográfia), utószó, függelék, kronológia, szakkifejezések, névmagyarázatok, rövidítések jegyzéke, illusztrációk jegyzéke, mutatók, idegen nyelvű tartalomjegyzék és rezümé, illetve a mellékletek. Ezt nevezik a könyv apparátusának (lat. eredetű, eredeti jelentése felszerelés, intézmény).
A nyomtatott dokumentum szövegének oldalanként több oszlopban történő elhelyezése.
A könyv védőborítójának két behajtható oldalára nyomtatott szöveg.
Szerzői jogvédelem, amelyet a könyvben a © szimbólum, a jogvédelemre jogosult neve és a jogosultság kezdete jelöl a címlapverzón vagy a kolofonban.