A modellezés tárgya
A modelleket csoportosíthatjuk a modellezett rendszer jellege szerint. Így beszélhetünk például
kémiai
fizikai
biológiai
társadalmi
gazdasági, stb.
modellekről.
A modellezés célja
A modellezés alapvető célja minden esetben a valós rendszer megismerése. A megismerés azonban más és más céllal történhet. Fontosak az oktatási céllal készült modellek. Gyakran készítenek modelleket azért, hogy valamely rendszer jövőbeli állapotára következtessenek.
A modell megvalósulása
Anyagi modellről akkor beszélünk, ha a matematikai modell alapján elkészítjük a valós rendszer valamiféle „másolatát”. Megvalósítása idő- és munkaigényes. Szemléltetés vagy kísérletezés céljára meg szokták építeni járművek, épületek kicsinyített mását.
Ha a modell jellemzői nem öltenek testet valami konkrét tárgy formájában, gondolati modellről beszélünk. Ilyenek a számítógépes modellek is.
A változók értékkészlete
Beszélhetünk diszkrét, folytonos és kevert állapotú modellekről aszerint, hogy változói milyen értékeket vehetnek fel.
A modell időfüggése
Időfüggő modell esetében legalább egy változója változik az idő függvényében. Ha ez nem teljesül, időfüggetlen modellről beszélünk, amely lehet statikus vagy dinamikus.
Időfüggő modell esetében van értelme megkülönböztetni diszkrét és folytonos idejű modelleket.
A kimeneti változók függése
Determinisztikus modell esetében a modellezés eredményét a bemenetek és a kezdőállapot egyértelműen meghatározzák.
Sztochasztikus modell esetében a bemenetek és a kezdőállapot csupán a lehetséges kimenetek halmazát esetleg azok eloszlását határozzák meg.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
