Globalizáció
A globalizáció az országok és kultúrák közötti gazdasági kölcsönhatás felgyorsult folyamata, amelyet a modern kommunikációs technológiák eszköztára támogat. Emellett a globalizáció egy természetes folyamat, amely engedelmeskedik a piacgazdaság törvényeinek. A technológia fejlődése felgyorsítja a termékek, a pénz, az emberek és az információ áramlását. A globalizáció hatására egymástól távol élő emberek, közösségek is kapcsolatba kerülnek egymással. A tömegtermelés hozadékaként felerősödik az árukapcsolás jelensége. A világ népei közül azonban éppen azok a népek a legszegényebbek, amelyek kimaradtak a globalizációból, holott a szegény területek felemelése az egyik magyarázat a globalizációs folyamatokra.
Olyan folyamatok összessége, amelyek az egész Föld területére kiterjedő, új világképet eredményeznek.
Hagyományápolás
A hagyományőrzés tendenciaként jelenik meg napjainkban. Visszavezethető a vidéki életforma eltűnésére, az urbanizáció megnövekedésére. Ezek a jelenségek váltották ki a társadalom egyes rétegeiből a hagyományok felé való fordulást. Az egyén menekülése az ICT káros hatásai elől, valamint az eltűnőben lévő értékek védelme megnövelte a hagyományőrzés iránti igényeket.
A természet és a munkás falusi hétköznapok összhangja.
Urbanizáció
A mindennapjainkat meghatározza a globalizáció, a multinacionális vállalatok, és az általuk közvetített életforma, valamint a multikulturális kihívások, és az információk mennyiségi robbanása. Heti egymillió fővel növekszik a Föld városainak összesített lakossága a következő negyedszázad folyamán, legalábbis az ENSZ Emberi települések programja szerint. A világ lakosságának fele már jelenleg is a városokban él. A vidéki életforma hanyatlásának okai a háborúk, a munkanélküliség és a biztonság nélkülözése. Ennek persze ellentmond, hogy a világ legszegényebb rétegei a sűrűn lakott, ivóvíz és csatorna nélküli városi nyomornegyedekben élnek, ahol ráadásul a biztonság is messze elmarad a vidéki településektől. Várható, hogy az emberi koncentráció növekedése egyfajta városrobbanáshoz vezet, amelyet dezurbanizáció követhet, tehát a vidéki életforma újra előtérbe kerül, és a népesség növekedése áttevődik a kistelepülésekre.
Az urbanizációt kísérő jelenségek egyike az informatikai urbanizáció, ami a hagyományos városi funkciók otthoni számítógépekkel történő megoldását jelenti. Összességében tehát az urbanizáció eredményeként fokozatosan megjelenik a városi civilizáció, valamint a városi életforma, a vidéki életforma pedig egyelőre eltűnőben marad.
A városi életforma terjedése.
Árubőség
Az információs társadalom alapvető eszköze a számítógép, amely az információtermelés automatizálását segíti. Lehetővé válik segítségével az a fajta automatizálás is, amelynek során a gép különböző szellemi tevékenységeket képes az embertől átvenni (felismerés, megértés, számítás, emlékezet stb.). Mint minden automatizálás a termelésben, ez is árubőséget eredményez. Eljutunk az információtermelésnek abba a szakaszába, ahol már túltermelésről beszélhetünk, és az információhalmazból egyre nehezebb kiválasztani a releváns információt. Az árubőség magával hozza az árukapcsolás jelenségét is, amely a globalizációs tömegtermelés egyik jellemzője.
Két vagy több termék kizárólag együttes értékesítése.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
