Tartalmi kivonat
A tartalmi kivonatot más néven referátumnak is nevezik. Az a lényege, hogy a szöveg tartalmáról rövid, lényegretörő, egybefüggő szövegű kivonat készül úgy, hogy az tartalmazza az eredeti dokumentum lényeges megállapításait. Csak annyi információt kell nyújtania az eredeti műről, amennyi elegendő annak az eldöntéséhez, hogy az eredetit kézbe kell-e venni mélyebb tanulmányozásra vagy sem.
Szövegelemzés
Mivel a lexikonok szócikkeinek röviden, tömören, lényegretörően kell megfogalmazniuk a témát, egyes járulékos információkat különböző rövidítésekkel, jelölésekkel közvetítenek. Ezek a rövidítések, jelölések az egyes lexikonoknál mások és mások, értelmezésükhöz minden esetben érdemes elolvasni a kötet elején található útmutatót, amelyik leírja a lexikon használatának a módját. Egy pár általánosan használt jelölést azonban érdemes megismerni: a címszót a szövegben nem szokták megismételni, helyette a tilde (~) jelet használják, majd a jelhez közvetlenül illesztik a szöveg által megkívánt toldalékot. Például: Apponyi Antal, gróf (Appony, 1872. szept. 7. – Appony, 1852. okt. 17): diplomata. ~ Rudolf (1812-1876) apja.
Az idegen szavak után általában < > jelben megadják a nyelvet, amelyből a szó származik, kiejtését pedig [ ] zárójelpárban közlik.
→ jellel utalnak azokra a szócikkekre, amelyek a megértéshez szükséges alapfogalmakat tartalmazzák, illetve amelyekben bővebb információ található a témáról.
A komolyabb lexikonok a szócikkek végén irodalomjegyzéket is közölnek.
Minden lexikon tartalmaz rövidítésjegyzéket, amivel megkönnyíti az értelmezést.
A cédulázás
A jegyzetelésnek két nagy szakasza van. Az első szakasz az irodalomkutatás, amikor könyvtári és egyéb forrásokból összegyűjtöd a később elolvasandó dokumentumoknak a bibliográfiai adatait. Ez lesz majd később az alapja a dolgozatod irodalomjegyzékének, ezért nagyon gondosan jegyezd fel a dokumentumok adatait! Ha interneten elérhető forrást használsz, akkor is írd fel a címet (az minden esetben van!) és a szerző nevét is, amennyiben elérhető. Távoli elérésű elektronikus dokumentum esetén jegyezd fel az honlap elérésének címét és a használat dátumát is, mert lehet, hogy másnap már nem ugyanolyan tartalommal fogod megtalálni a forrást!
A jegyzeteléshez gyűjtőcédulákat használj, minden egyes dokumentum adatait külön-külön cédulára írd!
A jegyzetelés második szakaszához akkor érdemes hozzákezdeni, amikor már rendelkezel egy áttekintéssel a témádról. Amikor olvasod az összegyűjtött irodalmat, soha ne szó szerint jegyezd le, amit olvastál, hanem gondold át a szerző gondolatmenetét, tedd hozzá a magadét, és az eredményt írd le! Csak akkor jegyzetelj szó szerint, ha valóban idézni szeretnél! Ez azonban egy-két mondatnál nem lehet több. Ekkor azonban nagyon jól nézd meg, hogy pontosan írtad-e le a szöveget, és a forrás adatai szerepelnek-e a cédulán! Idézésnél az idézet helyének pontos oldalszámát is meg kell adni! Amikor a szerző megírja a könyvét vagy a tanulmányát, akkor a saját gondolatelemeiből építi fel mondanivalóját a saját logikája szerint. A jegyzetelés során bontsd elemeire a mondanivalót, és minden elemet külön-külön cédulára jegyezz fel, a cédula bal alsó sarkában rövid utalással a forrás könyvészeti adataira. Minden cédulának adj kulcsszót, aminek alapján majd rendezed azokat. A kulcsszót írhatod a jobb felső sarokba, így könnyebb lesz rendezni a cédulákat. Ezzel a gondolataidat is rendezed, ami segít a dolgozat szerkezetének a kialakításában.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
