Vírusok rövid történeti áttekintése

Az első konkrétumot tartalmazó publikáció 1983-ban Fred Cohen írása volt. Érdekelte az a téma, hogy hogyan modellezhető a legegyszerűbb életforma számítógép segítségével. Később egy dolgozatban bebizonyította, hogy nem lehetséges olyan programot írni, amely minden vírust felismer. Az antivírus-programok szerzői örültek ennek, mivel így mindig szükség lesz friss programjaikra. A járványt okozó vírusok első célpontjai az IBM PC-k voltak. Ez a géptípus elég erőforrással rendelkezett a vírusok futtatásához, de nem volt rajta olyan operációs rendszer, mely a hozzáférés védelemről gondoskodott volna. 1987-ben több vírus is megjelent: Brain nevű boot vírus, Lehigh egyetem vírusa, mely a COMMAND.COM-ot fertőzte, a Potyogós, ami a képernyőn megjelenő szöveget tette olvashatatlanná, valamint a Jerusalem névre keresztelt, amely egy adott ideig csendben terjedt, majd egy meghatározott napon támadva törölte az állományokat a tárakról. Manapság naponta tucatjával keleteznek új vírusok, melyek egyre nagyobb károkat okoznak, és egyre ügyesebben rejtik el magukat a víruskereső programok elől. Az internet és a számítógépes hálózatok elterjedésével határok nélkül, egyre nagyobb tárterületen támadnak.

Mi a számítógépes vírus?

A számítógépes vírus olyan program, programrészlet, amely önmagát másolva szaporodik. Van olyan vírus, melyik csupán megbújik, de legtöbbjük bizonyos idő után vagy valamilyen esemény hatására aktiválódik. Hogy ilyenkor mi történik, az egyedül a vírusíró szándékaitól függ: megtréfálhatja a felhasználót, de legtöbbször komoly károkat okoz: tönkreteheti az állományokat, összeomlaszthatja számítógépes rendszerünket.
Az internetre kapcsolt számítógépek egy része nem kellő biztonsági alapú operációs rendszert futtat, így a vírusírók kiemelten foglalkoznak ezek sebezhetőségeivel.
Emellett elektronikus leveleket küldünk és fogadunk, fájlokat cserélünk, így a vírusok ártalmatlannak tűnő fájlok formájában is könnyen a számítógépünkre kerülhetnek.

Hogyan kaphatunk vírust?

A vírus nem terem és nem fejlődik ki magától. Ahhoz, hogy vírus kerüljön a számítógépünkre, valamilyen adatátviteli eszköz használata szükséges, mint például a hajlékonylemez, merevlemez, cserélhető adattároló (pendrive, CD, stb.) vagy egy hálózati kapcsolat (internet).

Figyelmeztető jelek

Ha a gépünkön valamilyen megmagyarázhatatlan rendellenességet tapasztalunk, vírusfertőzésre kell gyanakodnunk.
Ilyenek például:

1. A szokásosnál tovább töltődnek be a programok,
2. furcsa hibaüzenetek jelennek meg,
3. lecsökkent a memóriatartomány, a szabad tárterület,
4. a winchester sokáig, látszólag céltalanul működik (miközben nem futtatunk külön programot),
5. eltűnnek fájlok,
6. gyakori lefagyások,
7. programállományok hossza látszólag ok nélküli megváltozik.

Hogyan védekezhetünk a vírusok ellen?

A legegyszerűbb védelem: ne tegyünk be idegen adathordozót a gépünkbe, ne indítsuk (bootoljuk) idegen lemezről, és ne másoljunk át a winchesterünkre bizonytalan eredetű programokat.
Csak jogtiszta szoftvereket használjunk, mert az illegálisan másolt programok fertőzésveszélyt hordoznak!
Adatainkról rendszeresen készítsünk biztonsági másolatot!
Ha nyilvános hálózati kapcsolattal rendelkezünk, gondoskodjunk megfelelő biztonságot nyújtó tűzfal kiépítéséről! A tűzfal lényegében a hálózat és a számítógép közötti szoftveres védelmi rendszer. A tűzfal korlátozhatja, hogy milyen adatok kerüljenek a számítógépünkről a hálózatra és fordítva.
Csak olyan e-maileket nyissunk meg, amelyek ismert helyről érkeznek és értelmes, a feladóval összefüggésbe hozható a tárgyuk.
Figyeljünk rá, hogy a csatolmányunknak milyen kiterjesztése van. A vírusok megpróbálják álcázni magukat. Jellemzően a valós kiterjesztés elé egy álkiterjesztést írnak, gyakran csupa nagybetűvel.

Néhány jó tanács

Mindegy kitől kaptuk az e-mailt, az lehet vírusos. A vírus a felhasználó tudta nélkül terjed a címlistában lévő címekre. Nem csak az eredet lényeges, hanem hogy mit tartalmaz a melléklete.
A vírusos melléklet általában futtatható állomány. A fájl kiterjesztése lehet EXE, BAT, VBS. Nem mindig ismerhető fel, mert a fájlnevet legtöbbször dupla kiterjesztés követi. Például: a DOC.BAT. Erről a fájlról azt gondolnánk, hogy egy fontos dokumentum. Valójában futtatható állomány, és ez jól látszik az ikonján is: nem a szövegszerkesztő ikonját mutatja.
Ne nyissunk meg mellékletet közvetlenül a levelezőrendszerből! Ehelyett mentsük el a merevlemezre, és csak ott nyissuk meg az állományt! A mentés alatt ugyanis a vírusirtó felismerheti a vírust, és közbe tud avatkozni.
Van olyan vírus, mely belső számítógépes hálózat megosztott könyvtárain keresztül is fertőz. Ezért ne osszuk meg merevlemezünk gyökérkönyvtárát teljes elérésre, sőt az alkönyvtárak megosztását is célszerű jelszóval védeni.