Egér működése
Amikor a mechanikus egeret elmozdítjuk, az egér aljába beépített golyó az asztalon gördül. A mozgás irányát és sebességét az egér a golyónak támaszkodó görgők segítségével érzékeli.
Az optikai egér az elmozdulás érzékelésére görgő helyett egy különleges optikai érzékelőt használ.
Az egér (mouse) a grafikus operációs rendszerek megjelenésével vált nélkülözhetetlen perifériává. Használata nagyban megkönnyíti a számítógéppel végzett munkánkat. Mozgatásával egy mutatót irányíthatunk a képernyőn, és különféle műveleteket végezhetünk el az ott található objektumokon.
Legelterjedtebb változatai kettő, illetve három gombosak.
Az IBM-kompatibilis számítógépekhez csatlakoztatható egereket többféle szempont szerint csoportosíthatjuk.
1. Működési elv szerint
- Mechanikus
- Elektromechanikus
- Optomechanikus
- Optikai
2. A számítógéphez való csatlakozás módja szerint
- Soros (COM1, COM2, stb.) porton keresztül
- PS/2 porton keresztül
- USB porton keresztül
- vezeték nélkül
3. Pontosság szerint
Az egerek pontosságát dpi (Dot Per Inch) mértékegységgel mérjük. Minél nagyobb ez az érték, annál pontosabb az egér. A jelentése: egy inchnyi elmozdítása az egérnek ,mennyi képpontnyi elmozdulást eredményez a megjelenítőn.
Hanyattegér
A hanyattegér (trackball) a mechanikus egér megfordításával jött létre. A kézzel forgatható golyó mellett helyezkednek el az egér gombjai. Főleg grafikai alkalmazásokhoz használják nagyobb érzékenysége miatt. Az egérrel szemben nem kell mozgatni, így kisebb helyigényű.
Egérgomb funkciói
Az egér gombjainak funkcióit személyre szabhatjuk az alapján, hogy bal- vagy jobbkezesek vagyunk. Alapbeállításként jobbkezes beállítások érvényesek, ami alapján a bal gombbal végezhetjük a kijelölést, dupla kattintást, mely a kattintás egy objektum alapértelmezett műveletét hajtja végre a Windowsban, mozgathatunk objektumokat, valamint állíthatjuk be grafikus környezetünk egyes jellemzőit (tálca, ablak mérete stb.). Míg a jobb gombbal a helyi gyorsmenüt hívhatjuk elő.
Bemeneti perifériáknak nevezzük azokat az eszközöket, melyek kizárólag a számítógépbe történő adatbevitelt biztosítják.
A legáltalánosabb, leggyakrabban használt bemeneti periféria a billentyűzet (keyboard). E nélkül nehezen képzelhető el a számítógép használata. A grafikus felületű alkalmazások használatában is fontos szerep jut a billentyűzetnek. Típusait a billentyűk száma és azok nyelv szerinti kiosztása alapján szokás megkülönböztetni.
A szabványos angol billentyűzet 101, míg a magyar 102 vagy 105 gombos, de tetszés szerint válogathatunk számtalan további billentyűzettípus közül is.
A billentyűzeten elhelyezkedő, különféle céllal és funkcióval ellátott billentyűket speciális billentyűknek nevezzük. Ilyen például a Shift, CapsLock kapcsoló, a Tab, az Enter, a Backspace stb.
CapsLock: nagybetűs írásmód be/kikapcsolása. AltGr: billentyűk jobb alsó sarkában lévő írásjelekhez. Ctrl, Alt: váltógombként működnek. Szavankénti ugrásra használhatjuk a Ctrl+balra vagy jobbra billentyűt. Home, End: a sor elejére, végére ugorik. Ctrl+Home, Ctrl+End: a teljes szöveg elejére, végére ugorik. PageUp, PageDown: egy képernyő-területnyivel lép fel vagy le. Tab: beviteli mezők között mozgatja a kurzort. Backspace: kurzortól balra eső betűket törli. Delete: kurzortól jobbra eső betűket törli. Insert: vált beszúró és átíró üzemmód között. Beszúró üzemmódnál a leütött karakter a kurzor aktuális pozíciójában jelenik meg, míg átíró üzemmódban a leütött karakterek átírják a következő karaktereket. Esc: művelet megszakítása. F1-F12: Funkció billentyűk. Feladatuk az adott programtól függ. ScrollLock: kurzormozgató billentyűk az aktuális ablak gördítő nyilainak megfelelően működnek. PrintScreen: képernyő tartalma Vágólapra kerül. Windows: Start menüt indítja el. Gyorsmenü: kijelölt elemhez tartozó gyorsmenü
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
