Hálózati operációs rendszerek
A számítógépes hálózatok lehetőségei csak részben múlnak a fizikai felépítésen, például a kábelezésen vagy éppen a hálózati kártyák tulajdonságain. Ahhoz, hogy a számítógépes hálózatok adta lehetőségeket maximálisan ki tudjuk használni, szükség van szoftverekre, hálózati szolgáltatásokat nyújtó és igénybe vevő programokra. A ma használatos operációs rendszerek már mind rendelkeznek olyan tulajdonságokkal, melyek a hálózati szolgáltatásokat támogatják. Sőt, beszélhetünk kimondottan hálózati operációs rendszerekről, mint pl. a Novell NetWare. De a Windows XP, a Mac OS X, vagy akár a különböző Linux-disztribúciók is mind-mind képesek különböző hálózati szolgáltatásokat nyújtani, mint például fájlkezelés a hálózaton, elektronikus levelezés, stb.
Bejelentkezés a egy hálózatba, jogosultság, védelmi rendszer
Amikor egy operációs rendszer hálózati szolgáltatásait akarjuk igénybe venni, érdemes megvizsgálnunk az operációs rendszer adta védelmi lehetőségeket is. Az operációs rendszerek hálózati védelmi rendszere általában több fokozatú, az első fokozat, amellyel egy felhasználó találkozik, a bejelentkezési rendszer.
Ahhoz, hogy egy számítógép szolgáltatásait igénybe vegyük, először – legtöbbször – be kell arra jelentkeznünk felhasználóként. A bejelentkezéshez igényelnünk kell a hálózat rendszergazdájától egy felhasználói nevet. Ehhez ő ad nekünk egy jelszót, melyet a hálózatba való első bejelentkezésünkkor, illetve rendszeres időközönként érdemes megváltoztatnunk és soha semmilyen körülmények között nem szabad kiadnunk másnak. Bejelentkezni tehát a felhasználói nevünkkel és a hozzá tartozó jelszóval tudunk, e két adat együttesét accountnak is szokás nevezni. A bejelentkezés műveletét pedig más szóval loginnek nevezzük.
Az accountunkhoz a rendszergazda bizonyos jogosultságokat rendel. Ez határozza meg, hogy az adott felhasználóként mit csinálhatunk és mit nem csinálhatunk a hálózaton. Ha az account egy szerverre érvényes, akkor lehet, hogy tartozik hozzá a szerver háttértárán egy adott nagyságú munkaterület, ez lesz a mi saját könyvtárunk (szokták home könyvtárnak is hívni), az itt tárolt állományokkal általában azt teszünk, amit akarunk. Létrehozhatjuk, módosíthatjuk, törölhetjük őket.
Más könyvtárakhoz is kaphatunk jogokat, de ezek általában már korlátozottak. Például bizonyos könyvtárakhoz hozzá kell férnünk, azért, hogy igénybe tudjuk venni a rendszer szolgáltatásait, például programokat indítsunk el onnan. Ehhez azonban elég, ha csak a fájlok olvasásához kapunk engedélyt, a törlésükhöz már nem.
A rendszergazda tehát korlátozhatja jogainkat azokra a háttértárakra, könyvtárakra és fájlokra vonatkozóan, melyek nem az accountunkhoz tartoznak. Ezen kívül számtalan dolgot is megszabhat, például mely napokon, a nap mely szakában, egyszerre mennyi időt tölthetünk bejelentkezve, milyen programokat indíthatunk el, mely szolgáltatásokat vehetjük igénybe és így tovább.
Megjegyzés: nem csak az határozza meg, mit szabad és mit nem szabad tennünk a hálózaton, hogy mit enged, és mit nem enged nekünk a rendszergazda. Vannak íratlan szabályok is, melyeket azért kell betartanunk, mert részeik az emberi viselkedés szabályainak, illetve azért, mert ha vétünk ezek ellen, hamar kivívhatjuk más felhasználók ellenszenvét, és ez akár azt is eredményezi, hogy a rendszergazda kitilt bennünket a hálózatról. Ezeket az íratlan szabályokat nevezzük a hálózat etikettjének, röviden: netikettnek.
Hálózati etikett, azaz a hálózaton követendő illemszabályok együttese. Ezek írott és íratlan szabályok, melyeket mindenképpen fontos betartanod, hogy ne vívd ki a rendszergazda, vagy más felhasználók rossz véleményét, esetleg haragját!
Az iskolai halózatokban dolgozókra vonatkozik az iskola saját netikettje, a Sulinet netikettje is, ahogy a hálózati kapcsolatot biztosí tó szolgáltató elvárásai is.
Account: egy felhasználói név és jelszó párosa. Fontos, hogy a kettő együtt határozza meg a hálózatban érvényes jogaid. Egy felhasználó több accounttal is rendelkezhet ugyanazon a hálózaton.Login: bejelentkezés a hálózatba.