Nemes Tihamér élete
Nemes Tihamér (1895-1960) postamérnök és feltaláló. A hazai kibernetika egyik úttörőjének tartjuk. Dolgozott a Telefon Hírmondónál, a Postakísérleti Állomáson, a Távközlési Kutató Intézetben és a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban, végül pedig a Magyar Televíziónál. Kibernetikai gépek című munkája 1962-ben, halála után jelent meg az Akadémiai Kiadó kiadásában. Ezt a művet az összeállítók úgy szerkesztették, hogy bemutassa Nemes Tihamér polihisztori tevékenységét, változatos érdeklődési körét. A könyv a maga korában meghatározó mű lett, 17 nyelvre fordították le.
Nemes Tihamér munkássága
Nemes Tihamér találmányai, kutatásai az emberi gondolkodás és az emberi cselekvés megismerését célozzák. Sajátos szemszögből, a mérnöki módszerek segítségével közelíti meg a témát, erre mutatnak az általa szerkesztett gépek, eszközök. A színes televízióra vonatkozó szabadalmával az emberi látást modellezte. Az ember és a gép közös tulajdonságait vizsgáló kutatásainak eredménye a beszédírógép (1935), a járógép (1944) és a sakkozógép (1949). Egyik legfontosabb eredménye az általa kidolgozott logikai gép, amellyel az ok-okozati kapcsolatok automatikus felismerését modellezte.
Kalmár László élete
Kalmár László (1905-1976) matematikaprofesszor, tanulmányai után a Szegedi Tudományegyetem Matematikai Intézetében kezdett dolgozni tanársegédként. Később tanszékvezetőként majd a MTA szegedi tanszéki kutatócsoportjának vezetőjeként folytatja pályafutását. Az egyetemen más tárgyak mellett a formális logika tárgya is előadásai közé tartozott. Kutatásai, felfedezései is a formális logika köré csoportosultak, és az 1950-es évektől a számítógép-tudomány területén teljesedtek ki. A magyarországi számítógép-tudomány meghonosítójaként ismerik. Jelentős volt az orvostudomány területén való számítógép alkalmazást célzó kutatása is.
Kalmár László munkássága
Kalmár László tudományos kutatásainak egyik eredménye a Kalmár-féle logikai gép (1958), ez a későbbiekben elsősorban az oktatást szolgálta. Másik nagy találmánya, amelyet nem sokkal halála előtt tervezett a formulavezérlésű gép, amelynek csak a tervei készültek el. Munkatársai, Muszka Dániel és Király József, még a logikai gép előtt bemutatták a „ szegedi katicabogár”-nak elnevezett találmányt.
Logikai módszerekkel leírható feladatok megoldására szolgáló, elektromechanikus működésű gép.
A formulavezérlésű számítógép az emberi kommunikációhoz közelítő módon programozható gép.
Az első magyar kibernetikus gép, amely a feltételes reflexeket szimulálja. A ma is működő szerkezet képes helyzetváltoztatásra, hangra, fényre valamint érintésre reagálni.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
