A szövegkezelő programokról
A szövegkezelő programokat három jelentős csoportra bonthatjuk: az editorokra, a szövegszerkesztőkre és a kiadványszerkesztőkre. Ezen felhasználói programok közös jellemzője, hogy a munka végén a dokumentum általában papíron jelenik meg, ha ezt nem számítanánk, akkor a weblapszerkesztők is megemlíthetők, mint szövegkezelő programok. Az editorok kezdetben csak a karakterek szerkesztését, keresését, cseréjét tették lehetővé. A szövegszerkesztők és a kiadványszerkesztők azonban jelentősen növelték ezt a szolgáltatáskört első sorban a formázás lehetőségével, de megemlíthető a nyelvi ellenőrzés, és az objektumok (például táblázat, kép, képlet) elhelyezésének lehetősége is.
A munkaterület
A munkaterület egy téglalap alakú felület, melyen a munkát végezhetjük. Jó beállítás esetén a munkaterület pontosan a nyomtatóba helyezett lap felületének az elektronikus vetülete. Ezt a felületet lapnak, papírnak, oldalnak nevezi a szövegszerkesztő, különös, de itt mindig ugyanazt érti alatta, amit a parancsok neve is tükröz. A munkaterületen található négy margó (bal, jobb, alsó, felső), ami meghatározza a laptükröt, vagy más elnevezéssel írástükröt, szedéstükröt. A munka nagy része a laptükör területén zajlik. Van egy ötödik (kötési) margó, de azt általában csak a két oldalra nyomtatott és bekötött munkáknál használjuk. A felső margó felett a fejléc, míg az alsó margó alatt az lábléc területe található. Mindkettő terület önállóan szerkeszthető, és az oldalak alján, tetején több oldalon keresztül ismétlődik.
A dokumentum mentése, megnyitása
A dokumentum megnyitása a Fájl/Megnyitás parancsával történik, míg a mentése a Fájl/Mentés, vagy Mentés másként parancsával. Mentésnél ügyelni kell a típusra, mivel a régebbi szerkesztőváltozatok a „DOC” típusú újabb programváltozatokkal készült állományokat nem tudják megnyitni, ezért érdemes „RTF” (rich text format) típusként menteni, amit minden programváltozat ismer.
A dokumentum nyomtatása
A dokumentum nyomtatása a Fájl/Nyomtatás parancsával lehetséges. A nyomtató kiválasztása után megadhatjuk a nyomtatni kívánt lapok oldalszámát, nyomtatási példányszámát, és a nyomtatóra jellemző egyéb tulajdonságokat. A Tulajdonságok gombra kattintva állítható be a kétoldalas vagy hosszabb dokumentumnál a könyvszerű nyomtatásmód is.
Alapvetően szöveget tartalmazó, de ábrákkal, képekkel, táblázatokkal, közös néven objektumokkal kiegészített elektronikus dokumentum tartalmi és formai kialakítására alkalmas programfajta összefoglaló neve.
A felhasználó egyedi igényeihez alkalmazkodó, speciális feladatokat ellátó programcsoport.
Az elektronikus dokumentum egy felhasználói programmal állítható elő, mégpedig úgy, hogy háttértárolóra mentjük.
A szerkesztés során a szövegszerkesztőben a dokumentum tartalmi elemein változtatunk, illetve annak biztonságos elhelyezéséről gondoskodunk. Szerkesztő parancsok például a gépelés, másolás, törlés, nyelvi ellenőrzés, mentés, nyomtatás, megnyitás.
A szövegszerkesztőben azon műveletek összefoglaló neve, melyekkel a szöveg és más elemek formai kialakítását végezhetjük el, például bekezdés középre zárása, félkövér karakter kiemelésre, papírméret beállítása.
A szövegszerkesztőben az a téglalap alakú terület, mely a munkánk alapja, ide helyezhetők el a dokumentum szöveges, és egyéb elemei.
Olyan program, melynek alapvető feladata a begépelt szövegek tördelése, részeinek egymáshoz való elhelyezkedésének megadása.
A munkaterület négy margó által határolt része, melyen a szövegszerkesztőben a munka legnagyobb része folyik. Ismert még a szövegtükör, szedéstükör és az írástükör elnevezés is.
A lap szélétől a felhasználó által beállított távolságra lévő, nyomtatásnál nem látható, rögzített vonal a munkaterületen.
Szövegterület a lapok alján, illetve a lapok tetején. Ha a dokumentum lapjainak alján helyezkedik el, akkor láblécnek, ha a lap tetején, akkor pedig fejlécnek nevezik. Tartalma beállítható egyedileg, de ismétlődő, adott oldaltól függő formában is. A páros és páratlan oldal tartalma eltérő lehet.
Ismétlődő szövegsáv a lapok alján, illetve a lapok tetején kiegészítve más elemekkel (pl.: képpel). Ha a dokumentum lapjainak alján ismétlődik, akkor élőlábnak, ha a lap tetején, akkor pedig élőfejnek nevezik. Általában az oldalon megjelenő tartalomról ad információt, vagy annak helyzetéről az egész dokumentumon belül.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
