Miért hasznos dolog könyvtárakat létrehozni?
Mire is valók a könyvtárak? Nézzük az alábbi hasonlatot:
Van rengeteg könyvünk és sok-sok polcunk. A könyveket úgy is felpakolhatjuk, hogy amelyik éppen a kezünkbe akad, feltesszük. Vagy megjelöljük (elnevezzük) a polcokat, és egy polcra csak azonos (hasonló) témájú könyveket teszünk! Így sokkal strukturáltabb, rendezettebb lesz az egész, és sokkal könnyebb keresni, karbantartani. A hasonlatban a polc a könyvtárat jelentette, a könyv pedig a fájlt.
Hasonló módon nem célszerű a gépünkön ömlesztve tárolni pl. a házi feladatként gépelt anyagainkat és a digitális fényképeinket, mert nem tartoznak össze. Sőt, a fényképek részen belül is érdemes (és szokás) alkönyvtárakat létrehozni minden külön eseményhez, képsorozathoz. – Fontos az ésszerű strukturáltság, azaz úgy kialakítani a könyvtárak rendszerét, hogy az áttekinthető és logikus legyen!
A könyvtárra mondhatnánk, hogy alapfogalom, nem definiáljuk, mint a matematikában a halmazt… A könyvtár a winchester tartalmának strukturált, rendezett tárolására szolgáló szerkezet, elemei lehetnek újabb könyvtárak (ezeket alkönyvtáraknak nevezzük) és fájlok.
A könyvtárszerkezet karbantartása
Tekintsük át röviden, hogy mely parancsokkal tudjuk elérni és kezelni a könyvtárakat és tartalmukat!
/: ez a „root”, a gyökér, a főkönyvtár, a máshol megszokott c:\ jelzésnek felel meg.
~: a saját home könyvtárunk
ls: aktuális könyvtár tartalmának kilistázás
cd konyvtarnev: belépés a könyvtárba
cd ..: kilépés az aktuális könyvtárból, annak szülőkönyvtárába vissza
cd konyvtarnev1/ konyvtarnev2/…/ konyvtarnevN: nem közvetlen alkönyvtárba lépés, hanem a megadott útvonalon haladva
pwd: print working directory rövidítése: kiírja az aktuális könyvtárat
mkdir konyvtarnev: könyvtár létrehozása
mkdir –p a/b/c: egy útvonalban hoz létre könyvtárat, akár mind a hármat létrehozza, egymáson belül
rmdir konytarnev: könyvtár törlése. Nem lehet az aktuális könyvtár, és üresnek kell lennie!
rm: valójában fájltörlés, de az rm –r /konyvtarnev parancs a megadott könyvtár összes alkönyvtárát és azok minden fájlját letörli. Vigyázat, nem kérdez vissza a rendszer, hogy „Tényleg ezt akarjuk?”
A sok-sok könyvtár és azok alkönyvtárai egy rendezett összességet alkotnak, melyet a könyvtárak fa-struktúrájának vagy ágrajzának hívunk. Az elnevezés nem véletlen: van a főkönyvtár, a „gyökér”, és abból ágaznak ki az alkönyvtárak. Azokból pedig „kisebb ágak”, újabb alkönyvtárak válnak elérhetővé.Fájl abszolút elérési útjának használata esetén megmondjuk, hogy a főkönyvtárból milyen alkönyvtárakon át kell haladnunk, hogy megtaláljuk a fájlt. Pl. /home/diak/pistike/info/anyag.txt. Relatív elérési út használatakor, ha nem a főkönyvtárban vagyunk, és a keresett fájl valahol az aktuális könyvtár alkönyvtáraiban van, akkor elég azt megmondanunk, hogy innen hogy jutunk el odáig. A fenti példában, ha éppen Pistike home könyvtárában vagyunk: /info/anyag.txt parancs is elég.