A számítógép adatok tárolására és feldolgozására szolgáló eszköz. De mi is valójában az adat és az információ közötti kapcsolat? Definíció szerint az információ alapfogalom, az adat pedig az információ jelekké kódolt alakja. De az adat felöl megközelítve meghatározhatnánk már az információt úgy is, hogy az információ az adat értelmezése. Ez utóbbi áll közelebb a hétköznapi információ meghatározáshoz, ahol többnyire a címzettje számára új, vagy általa nem ismert adat, hír, közlés, vagy tájékoztatás körülírással adják meg az információ jelentését.
Az informatika alapfogalma az információ. Hétköznapi értelemben az információ az észlelt, érzékelt, felfogott és a fogadó által feldolgozott adat értelmezésének eredménye, ami lehet számára szükséges, az adott időben újdonságot jelentő, korábban megszerzett ismereteitől függően továbbértelmezhető. A számítógép alkatrészei számára - a gondolkodás hiánya miatt - minden kapott adat hézköznapi értelemben vett információ is egyben, hiszen csak így képes működni.
Információátadás
A számítógépek feladata az információt tartalmazó adatok feldolgozása. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy mit is jelent ez, rá kell jönnünk, hogy nem tudunk igazán jó meghatározást adni. A probléma valójában már ott kezdődik, hogy maguk az, információt rejtő adatforrások is nagyon sokfélék lehetnek. Például: numerikus adatok – ezek a gép szempontjából a „legkényelmesebbek" - a számok, de lehet akár egy szöveg, egy zene, egy elektronikus jel, vagy kép is. Az információ feldolgozásának első lépése a jellemzők megmérése, majd átalakítása számítógép részére fogadható jellé. Ezen feladatokra szolgálhat például egy elektromos mérleg, mely a ráhelyezett tárgy súlyát méri meg (digitalizálja), vagy egy mikrofon, ami a hangot alakítja át digitális jelekké, amit a számítógép értelmezni tud. Ilyen eszköz lehet még egy videokamera, vagy egy szkenner is.
Az adat az információ megjelenési, kódolt formája. Más értelemben olyan mennyiség, mérőszám, amelyet személyek, valós vagy mesterséges objektumok, folyamatok, állapotok, illetve ezek csoportjai tulajdonságainak jellemzésére használunk.
Információ terjedelme
Közlemény és közlemény között különbség van. Nem csak a hétköznapi értelemben vett információtartalma, hanem a mérhető információmennyisége között is. Például, egy távirat szövegénél, a „Holnap érkezem.” és „Holnap 9 órakor érkezem a Miskolci pályaudvarra. Nagyi.” Üzenetek közül a másodiknak érezhetően nagyobb az információ tartalma. Az elsőnél sem azt, hogy hová, pontosan mikor, és ki érkezik, nem derül ki. Minél több konkrét tényt tartalmaz egy közlemény, annál nagyobb az információmennyisége. Az információ mennyiségének mértékegysége a bit (binary digit) lett.
A bit a legkisebb információhordozó egység.
Bit szemléltetése
Ha egy kapcsoló két állapotban lehet, s nekünk azt kell megmondani, hogy melyikben van, akkor az általunk közölt információ értéke pontosan 1 bit, hiszen van két választási lehetőségünk, és nem mondhatjuk azt, hogy a kettő melyik a ténylegesen fennálló. Egy bitnyi plusz információt közlünk egy olyan kérdésre adott válasszal is, amelyre csak „igen”-nel vagy „nem”-mel válaszolhatunk. Amennyiben ezen kérdésre adott válaszaink lehetőségét kibővítjük a „nem tudom”, illetve a „lehet” válasszal is, akkor az összes lehetséges válasz számától függően már több bitnyi lesz a közölt információ. Ha két darab, egymástól független kapcsolót vizsgálunk meg, akkor az állapotok megfigyeléséből kiderül, hogy 2 bit információt közlünk, ugyanúgy mint két, kettes számrendszerbeli jeggyel. Három kapcsolóval már 3 bitnyi információt közölhetünk, s az itt lehetséges variációk száma már 8, ahogy egy háromjegyű kettes számrendszerbeli számmal is 0-tól 7-ig tudunk elszámolni. Nyolc bit esetén a variációk száma már 256-ra nő, mivel <math xmlns="http://www.w3.org/1998/Math/MathML">
<semantics>
<mrow>
<msup>
<mn>2</mn>
<mn>8</mn>
</msup>
<mo>=</mo><mn>256</mn>
</mrow>
<annotation encoding="MathType-MTEF">
</annotation>
</semantics></math>.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
