Az időjárás-előrejelzés szerepe

Az emberek vágya az időjárás folyamatainak megismerésére évezredekre nyúlik vissza. A meteorológia fogalmát már az ókorban is ismerték. Ekkor még tudományos ismeretek hiányában, a természeti jelenségeket, az időjárási viszonyokat misztikus történésekkel magyarázták.

A bennünket körülvevő légkör tulajdonságait leíró fizikai mennyiségeket és azok felhasználását csak pár évszázada ismerte meg a tudomány. Ezután találták föl az időjárás mennyiségeinek mérésére szolgáló műszereket, és beindultak a szervezett meteorológiai megfigyelések és mérések.

A hétköznapi emberek népi megfigyelésekre, tapasztalatokra alapoztak. Elődeink következtetni tudtak a várható időjárásra, ezek azonban minden tudományos alapot nélkülöztek, csupán életbölcsességekből és megfigyelésekből táplálkoztak.

Az időjárás-előrejelzés fontos szerepet tölt be a mezőgazdaságban és az emberek hétköznapi életében is. A termesztett növények gondozása nagymértékben függ a várható időjárástól. A mai előrejelzések figyelmeztetnek a természeti katasztrófákra, váratlan hőmérsékletváltozásokra és ennek segítségével tudjuk tervezni szabadtéri programjainkat is.

Az időjárás-előrejelzés módja

Az időjárás előrejelzésében fontos szerepet játszanak a különböző műszerek. A meteorológiai szolgálat munkatársai néhány természetben előforduló fizikai mennyiséget folyamatosan figyelnek, és a mért adatokat az előrejelzés során felhasználják.

Az egyik ilyen mennyiség a hőmérséklet, melynek mérésére különböző pontosságú hőmérőket használnak. Ezek az adott mérési tartományon belül, valamely skála (például Celsius skála) beosztásai alapján jelzik a hőmérsékletet.

A légnyomás mérőműszere a barométer. Ez a műszer a környező levegő nyomását vizsgálja a tengerszinttől számított magassági adatok és a páratartalom függvényében. Fontos lehet az időjárás-előrejelzés során a szél és tulajdonságainak vizsgálata. A szél irányát szélzászló-hálózattal mérik. Az átlagos szélsebesség méréséhez, kis kanalas szélkerékhez hasonló műszert, anemométert használnak. Ennek forgása a szél sebességének nagyságával arányos. A csapadék előrejelzéséhez mérik többek közt a levegő páratartalmát.

Mindezek mellett a legfontosabb és legátfogóbb adatokat a műholdak által közvetített képek adják. A műholdak a Föld körül keringő apró mesterséges égitestek. Bizonyos időközönként képet készítenek, ezeket a Földre sugározzák. A képekről jól leolvashatók a légköri folyamatok.

A mérhető adatok alapján a meteorológusok következtetni tudnak egy adott hely várható időjárására.

Földrajz, éghajlat

Az időjárással kapcsolatos ismereteink alapját a földrajzi fogalmak képezik. Az egyik ilyen fogalom a szél. A szél a felszín feletti légtömeg talajjal párhuzamos mozgása. Két jellemzője a szélirány és a szélsebesség. Az irányok elnevezéshez a fő- és mellékégtájakat használjuk. Például, ha északi, északnyugati szélről beszélünk, ez azt jelenti, hogy a szél északról, északnyugatról fúj. A szélsebességet kilométer/órában szokás megadni.

A csapadék a levegő víztartalmából kicsapódó folyékony vagy szilárd halmazállapotú, földfelszínre lejutó víz. A légkörben a víz mindhárom halmazállapota megtalálható. A hulló csapadékok keletkezését felhőképződés előzi meg. A felhőkből eshet eső, hó és jégeső. A csapadék halmazállapota a hőmérséklettől függ. A hőmérséklet az anyag állapotjelzője, mértékegysége lehet például a Celsius-fok.

Információszerzés

Ha kirándulást, szabadtéri programot tervezünk, érdemes a várható időjárásról előre tájékozódni. Az ehhez szükséges információkat beszerezhetjük a média segítségével.

Informálódhatunk az újságok erre vonatkozó cikkei alapján. A televízió és a rádió a nap folyamán többször is közöl időjárás-jelentést. Ezekben általában elsőként az aktuális, az aznapi helyzetjelentést halljuk, majd közlik a várható időjárást is. Az időjárás-előrejelzések általában egy hétre szólnak, és országos viszonylatban kapjuk az előrejelzést.

Információforrásként használhatjuk a televízió teletext funkcióját. A várható időjárásról az internet segítségével is tájékozódhatunk, kifejezetten erre a témára szakosodott weboldalak állnak a rendelkezésünkre. Az internet előnye a többi információforrással szemben az, hogy személyre szabhatjuk, kiválogathatjuk az adatokat. Rákereshetünk a városunkat érintő információkra, és a talált adatokat elmenthetjük a saját számítógépünkre.

Teletext