Az adatbázis

Az adatbázis a tartalmilag összefüggő adatokat rendezett formában tárolja. Ezzel a módszerrel az adatok könnyen rendezhetők, kereshetők.

Ha mi egy noteszben bizonyos szempontok szerint – például név, telefonszám, e-mail cím –, nyilvántartjuk barátaink adatait, könnyebben kikeressük a szükséges információt, mint egy rendezetlen adathalomban. Ugyanígy nyilvántarthatjuk CD-inket előadó, szerző, vagy egyéb szempont szerint is.

Az adatbázis állományok mezőkből, azaz oszlopokból, valamint rekordokból, azaz sorokból állnak. A mezők határozzák meg az egyes rekordok tartalmát. A rekordok tartalmazzák az egyes tételekhez tartozó adatokat. Ez előbbi példában a név, a cím a mező, a konkrét adatokat pedig a rekordok tárolják.

Az adatbázis állományokból, vagy más néven fájlokból áll, amelyek a számítógép valamelyik háttértárán vannak eltárolva.

A könyvtárakban található adatbázisok általában nyilvánosak, azokat bárki használhatja. A számítógépes hálózaton elérhető és bárki által használható számítógépes katalógus az OPAC. Ez a betűszó az angol Online Public Access Catalog rövidítése. Ebben a könyvtári katalóguscédulához hasonlóan egy könyv adatai együtt alkotnak egy rekordot. Ezek egy része csak az adott könyvtár anyagát dolgozza fel, más OPAC-ok segítségével viszont több könyvtár anyagában is kereshetünk.

A könyvtári adatbázisokban a könyvtárakban található dokumentumok bibliográfiai leírását kereshetjük meg.

A szerver

A könyvtárak nyilvános adatbázisai általában bárki által használhatóak.

Egy adott könyvtárban található számítógépek a jobb kihasználtság érdekében össze vannak kötve egymással, azaz hálózatban működnek. Ezek a számítógépek azonban nem csak egymással állnak összeköttetésben, hanem az egész könyvtári számítógépes rendszert kiszolgáló központi géppel is. Ez a központi szolgáltató számítógép a szerver.

Az olvasói terminál

A könyvtárakban található adatbázisok számítógépes hálózatból érhetők el.

Ha a könyvtári számítógépet csak arra használjuk, hogy a szerverrel kommunikáljon, azaz nem önálló számítógépként kezeljük, hanem főképp arra szolgál, hogy a szerver adatbázisában található adatokat elérjük vele, akkor az a számítógép olvasói terminálként működik. Tehát az olvasói terminál csak az adatok felvitelére és megjelenítésére alkalmas, tényleges adatfeldolgozást nem végez.

A könyvtári olvasói terminálokat általában keresésre használhatjuk. A könyvtári dolgozók az egyes terminálokat a könyvek adatainak a szerverre történő felvitelére is használhatják.

Olvasói terminálok a könyvtárban

Csonkolás

A könyvtárak dokumentumainak bibliográfiai leírása a hálózatról elérhető nyilvános könyvtári adatbázisokban található.

Kereséskor használhatjuk a csonkolási technikát is.

Ennek a technikának az a lényege, hogy egy jellel fejezzük be a keresett szóalakot, ezzel jelezve, hogy a szó nem teljes. Ez a tetszőleges számú karaktert helyettesítő jel általában a * vagy a $. Ha például kereséskor a számítógép$ vagy a számítógép* karaktersorozatot írjuk be, akkor találatként megjelenít minden így kezdődő szót, tehát például számítógépes, számítógépnek, számítógéppel stb.

Joker

A nyilvános könyvtári adatbázisokban találhatóak a dokumentumok bibliográfiai leírásai.

Kereséskor használhatunk joker karaktert is, ez legtöbbször a ?. A joker karakter használatának lényege, hogy bármely karaktert helyettesít, de egy ? csak egyet, továbbá utána is lehet még általunk megadott karakter. Például, ha bizonytalanok vagyunk, hogy Széchényi vagy Széchenyi a keresett mű szerzőjének neve, akkor mindkettőre kereshetünk a Széch?nyi szó beírásával. Így találatként megjelenik az összes szerző, akinek Széchenyi vagy Széchényi a neve.