Gépesítés a könyvtárakban

Napjainkban a legtöbb könyvtárban a könyvtári munkafolyamat gyorsítására, könnyítésére szinte minden területen alkalmazható a számítógép, a beszerzéstől a kölcsönzés nyilvántartásáig.

A könyvtárosok interneten keresztül tájékozódhatnak a beszerezhető művekről, majd megrendelhetik azokat a világháló igénybevételével is. A megrendelt és beérkezett könyvek a számítógépes nyilvántartásba kerülnek, ezáltal láthatóvá és elérhetővé válnak a számítógépes katalógusban.

A könyvtári számítógépesítés két fő területe a kölcsönzés és az elektronikus katalógus.

Amennyiben a kölcsönzést számítógép tartja nyilván, úgy a könyvekben egy vonalkód található, amely a könyvet – vagyis az adatbázisban a könyv rekordját – egyértelműen azonosítja. Így a könyvtáros a vonalkód beolvasásával meg tudja keresni az adatbázisban az adott könyv rekordját. Az olvasó kölcsönző- vagy olvasójegyén szintén található egy vonalkód, ez pedig az olvasót azonosítja. A könyvtáros ennek a vonalkódnak a beolvasásával megkeresheti az olvasót az olvasók adatbázisában. Ezt követően a könyv és az olvasó rekordja a kölcsönzési időre összekapcsolódik.

A modern könyvtárak katalógusai elérhetőek a világ bármely pontjáról az interneten található nyitólapjukon keresztül.

A könyvtári gépesítés előnyei

A könyvtári gépesítés két fő területe a kölcsönzés és az elektronikus katalógus.

Amennyiben a kölcsönzés gépesített, úgy a könyvekben egy vonalkód található, amely a könyvet egyértelműen azonosítja. Így a könyvtáros a vonalkód beolvasásával meg tudja keresni az adatbázisban az adott könyv rekordját. Az olvasó kölcsönzőjegyén szintén található egy vonalkód, ez az olvasót azonosítja. A könyvtáros ennek a vonalkódnak a beolvasásával megkeresheti az olvasót az olvasók adatbázisában. Ezt követően a könyv és az olvasó rekordja a kölcsönzési időre összekapcsolódik.

A későbbiekben, ha valaki ilyen, már kölcsönzésben lévő dokumentumot keres elő a katalógusban, akkor az adott rekordnál a KÖLCSÖNÖZVE felirat lesz látható.

Így a kölcsönzés – amellett, hogy gyorsabb és precízebb is – kevesebb hibalehetőséggel jár, s a könyvtárhasználók is gyorsabban tájékozódhatnak az egyes dokumentumok elérhetőségéről.

A modern könyvtárak katalógusai a világ bármely pontjáról elérhetőek az interneten található weboldalukon keresztül.

Ezáltal bárki nagyon gyorsan információt kaphat egy tőle akár több ezer kilométerre lévő könyvtár állományáról is.

Könyvtárhasználó találkozása a gépesítéssel

A számítógépek könyvtári alkalmazásának két fő területe, melyekkel az olvasó is találkozhat, a kölcsönzés és az elektronikus katalógus.

Amennyiben a kölcsönzést számítógép segíti, úgy a könyvek és az olvasók is egyedi vonalkóddal rendelkeznek, s a kölcsönzés e vonalkódok beolvasása után az adatbázis megfelelő rekordjainak összekötésével valósul meg.

A modern könyvtárak katalógusai ma már elsősorban számítógépes katalógusok. Ennek a modern technikának nagy előnye, hogy a világ bármely pontjáról elérhetőek az interneten, a könyvtár weboldalán keresztül.

Így bárki nagyon gyorsan információt kaphat egy tőle távol lévő könyvtár dokumentumjairól is.

A számítógépes katalógus

A modern könyvtár számítógépes rendszere nem csak az adott könyvtárban található olvasói terminálról használható, hanem a világ bármely részéről hozzáférhető az interneten keresztül is.

Ezt úgy oldják meg, hogy a könyvtár weboldalán, általában egy hivatkozás formájában, elérhetővé teszik az adott könyvtár számítógépes katalógusát.

Erre a hivatkozásra kattintva jelenik meg a számítógépen nyilvántartott katalógus, melynek segítségével keresni lehet az adott könyvtár állományában.

AZ SZTE Egyetemi Könyvtár számítógépes katalógusa

Az SZTE Egyetemi Könyvtár számítógépes katalógusa

Az 1980-as évek végén merült fel a közös katalogizálás megvalósításának az ötlete. Az akkoriban tervezett és létrehozott rendszerek azonban csak a könyvtárak szűkebb körére terjedtek ki.

Az országos közös, központi adatbázisra alapozott katalogizálási rendszer Szegedről, az akkori József Attila Tudományegyetem, ma Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárából indult. A MOKKA, azaz a Magyar Országos Közös Katalógus rendszerének mára 30 tagkönyvtára van.

A MOKKA célja, hogy a könyvtárak használói az ország bármely, hálózati kapcsolattal rendelkező könyvtárából meg tudják állapítani azt, hogy az illető könyvtárban nem található dokumentum mely könyvtárban található meg.

Az olvasó a MOKKA adatbázisában keres és - ha megtalálja a keresett dokumentumot - dönt az igénybe venni kívánt könyvtárról és a dokumentum igénybevételének módjáról.

A közös katalogizálási rendszer az olvasók mellett a könyvtárosok munkáját is nagy mértékben segíti.

Az iskolák számítástechnikai fejlesztése

Az iskolák informatikai infrastruktúrájának fejlesztésével egyre több iskolába, így iskolai könyvtárba is kerültek számítógépek. Ezeken a könyvtári számítógépeken legtöbbször megtalálható a helyi könyvtári adatbázis is.

Mivel ez a terület is gyorsan fejlődik, egyre több iskolai könyvtárban használhatók a nyilvánosan elérhető internetes adatbázisok is.

A Szirén

Az iskolai könyvtárak számítógépen végzett munkáját segítheti a Szirén integrált könyvtári rendszer.

Használata a könyvtárostanár mellett a tanárok és a tanulók munkáját is segíti, hiszen így saját iskolai könyvtáruk állományán kívül könnyen tájékozódhatnak a Magyar Nemzeti Bibliográfia által feltárt, Magyarországon megjelent könyvekről, és kereshetnek információt a tankönyvek számítógépes adatbázisából is. Az adatbázis tartalmát folyamatosan frissítik, rendszeres időközönként kiegészítésre kerül az újabban megjelenő művek adataival.

A Szirén mellett az iskolai könyvtárak más integrált könyvtári rendszereket is használnak, mint pl. a Szikla, HUNTÉKA, Corvina.