A szerzői jog

Ha egy rajzot elkészítünk, vagy egy szöveget leírunk, akkor ezeknek az alkotásoknak a szerzői lettünk, feltéve, hogy nem másoltuk sehonnan. Ilyen esetben a szerző, azaz mi, a saját műveinkkel rendelkezhetünk. Mindenkit, aki valamit alkot, szerzői jog illet meg; ide tartozik minden tudományos, irodalmi és művészeti alkotás.

Az informatikában használt minden program szellemi termék, ezek szerzői jogát is törvények védik. Ezt a jogot megsérti az, aki elles fogásokat a programból, és saját programjában azt felhasználja, vagy ha valamilyen hírszolgálati rendszeren közzéteszi, vagy letölti a programot. Egy program szerzői joga soha nem évül el.

A programokon kívül szerzői jog védi a nyilvános helyen, például interneten a weboldalakon elérhető dokumentumokat, alkotásokat is. Ezeknek a másolása is tilos. Erről az információról a letöltés helyén kell tájékoztatni a böngészőket. A szerzői jog szabályozza azt, hogy az alkotást, művet a szerző engedélyével és beleegyezésével lehet másolni, felhasználni esetleg átalakítani.

A jogszabályok mellett erkölcsi szempontból sem pozitív dolog, ha egy más által készített művet lemásolunk vagy felhasználtuk anélkül, hogy erre kaptunk volna engedélyt. Az ilyen cselekedettel a szerzőt károsítjuk, és helytelenül, törvénysértően viselkedünk.

Miért károsítjuk a szerzőt – gondolnánk – hiszen nem ártunk neki azzal, hogy felhasználjuk a művét. Nos azért, mert a szerző sokat dolgozott rajta, és a munkájáért természetesen fizetség jár. Ha nem kap a munkájáért ellenértéket, nem tud újabb programot írni, mert nincs miből élnie.

A programokat jogtisztán boltokból szerezhetjük be. A boltokban található termékeken védjegy található, amely biztosít arról, hogy az adott dolog eredeti. A védjegy egy grafikai megjelölés, amely megkülönbözteti a terméket a többi hasonlótól. A védjegyet a hatósággal el kell fogadtatni, ezek után védjegy tulajdonjoga a szerzőé, csak neki áll jogában a jelölést használni. Ilyen védjegy például a Coca Cola vagy a Pick felirata, vagy a Nike sportfelszerelés pipa alakú jelzése. A hasonló termékeken tilos ugyanolyan vagy akár hasonló jelölést alkalmazni.

A szerzői jog

A szerzői jog

A hivatkozás

Az Interneten található programok, szövegek, képek és egyéb multimédiás elemek szerzői jog védelme alatt állnak. Ha egy ilyen adatot szeretnénk felhasználni a dolgozatunkhoz, munkánkhoz, meg kell jelölni a pontos útvonalat és elérhetőséget, helyet ahonnan a szöveg vagy kép származik.

A más termékének felhasználását idézésnek, a forrás megjelölését hivatkozásnak nevezzük. Attól függően, hogy a felhasznált szöveg milyen típusú információforrásból származik, különböző szabályokat kell betartani. Az Interneten talált szöveg esetén az idézet végén meg kell jelölni a szerzőt, megjelenés évét és a cikk címét, az adott weboldal címét és a dátumot, amikor ezt az oldalt láttuk. Ha a szerző, cikk vagy évszám adatot nem találjuk az adott weboldalon, akkor elhagyhatóak. Például egy cikkre így hivatkozhatunk: Kereszty Orsolya, (2000) Első gyermeklapunk történetéhez. Elérhető az Interneten: http://www.opkm.hu/konyvesneveles/2000/3/cikk18.html (2006. július 8.)

Ha a felhasználandó szöveget egy szakirodalmi könyvben találjuk, akkor az idézés alatt a következő adatokat kell felsorolnunk: szerző, kiadás éve, könyv címe, szerkesztő, kiadó, kiadás éve, oldalszám.

A hivatkozás folyóiratokban található anyagokra a következőképpen néz ki: az idézet alatt felsoroljuk a szerzőt, kiadás évét, tanulmány címét, a folyóirat címét, az évfolyam számát és az oldalszámot.

Ha valakitől szó szerint idézünk, akkor azt a munkánkban idézőjelek közzé tesszük, kicsit elkülönítve a szövegünktől és alatta zárójelben megjelöljük a forrást, az idézet pontos helyét, ahol találtuk. Ha egy szöveget nem szó szerint idézünk, de munkánkban felhasználjuk a tartalmát, akkor a dolgozat végén egy „Felhasznált irodalom” oldalon felsoroljuk a forrásokat, a szövegben ezeket nem szükséges jelölni.

Folyóirat