Az ismeretközlő irodalom raktári rendje

A könyvtárakban található könyvek két nagy csoportba sorolhatók. Egyik a szépirodalom, másik az ismeretközlő irodalom.

Az ismeretközlő irodalmat az iskolai és a közművelődési könyvtárakban tartalmuk szerint csoportosítják. Ez a csoportosítás az Egyetemes Tizedes Osztályozás, rövidítve ETO szerint történik. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás a tudományokat tíz főosztályba sorolja. Például a Természettudományok az 5-ös, a Művészetek és a sport pedig a 7-es főosztályba tartoznak. Ezek a főosztályok osztályokra bomlanak. Például a Természettudományok (5-ös főosztály) 6-os osztálya az Őslénytan, jele tehát 56, a 9-es pedig a Zoológia, állattan, jele így 59. Az osztályok alosztályokra tagozódnak.

Egyetemes Tizedes Osztályozás

A könyvtárakban az ismeretközlő irodalom tartalom szerinti csoportosítása az Egyetemes Tizedes Osztályozás alapján történik. Alkalmazásával a könyvtári polcokon az azonos témájú művek egymás mellé kerülnek.

Az Egyetemes Tizedes Osztályozás a tudományokat tíz főosztályba sorolja, melyeket 0-tól 9-ig egész számok jelölnek. Minden főosztály tovább bontható újabb tíz osztályba, majd tíz alosztályba és így tovább, a tizedes törtszámok elvének megfelelően.

Minél hosszabb az ETO szám, annál szűkebb fogalomkört jelöl. Például: 3 Társadalomtudományok, 39 Néprajz, 391 Ruházat. Viselet. Népviselet.

Az Egyetemes Tizedes Osztályozás tíz főosztálya

Cutter -táblázat

Az egy adott területtel foglalkozó ismeretközlő irodalmat az iskolai és a közművelődési könyvtárakban a könnyebb keresés érdekében tartalmuk szerint csoportosítják. Ez a csoportosítás az Egyetemes Tizedes Osztályozás, más néven ETO szerint történik.

Az ugyanarról, vagy hasonló témakörről szóló, a könyvtári polcon egymás mellett található könyveket a szerzők, illetve címek betűrendjébe sorolják. Ezt a betűrendet határozza meg a könyvek gerincén található, egy betűből és kétjegyű számból álló betűrendi jel, más néven Cutter-szám. A betűrendi jel első eleme a szerző nevének, vagy a cím első szavának első betűje, második eleme pedig a név (szó) betűrenden belüli helyét meghatározó kétjegyű szám. A Cutter-számokat a Cutter-táblázat tartalmazza.

Szakrendi-betűjeles raktározás

Az iskolai és a közművelődési könyvtárak a könyveket a polcokon a szakrendi-betűjeles raktározás alkalmazásával helyezik el. Ez a raktározási módszer az Egyetemes Tizedes Osztályozásra és a Cutter-táblázatra épül.

Ennek megfelelően a könyv a gerincén látható szakrendi jel és betűrendi jel alapján kerül a helyére a könyvtári polcrendszerben. A szakrendi jel alapja az ETO, megmutatja, hogy az adott ismeretközlő mű tartalom szerint melyik csoportba, illetve főosztályba tartozik. A betűrendi jel, vagy más néven Cutter-szám alapján az ugyanarról, vagy hasonló témakörről szóló könyveket szerzők, illetve címek betűrendjébe sorolják.

Raktári jelzet

Az iskolai és a közművelődési könyvtárak az ismeretközlő könyveket a polcokon a szakrendi-betűjeles raktározás alkalmazásával helyezik el. Ez a raktározási módszer az Egyetemes Tizedes Osztályozásra és a Cutter-táblázatra épül. Ennek megfelelően a könyvön és a katalóguscédulákon is megtalálható raktári jelzet két részből áll. Az egyik rész az általában háromjegyű szakrendi jel, amely megmutatja, hogy az adott ismeretközlő mű tartalom szerint melyik csoportba tartozik. A raktári jelzet másik része a betűrendi jel, vagy más néven Cutter-szám, amely alapján az ugyanarról, vagy hasonló témakörről szóló könyveket szerzők, illetve címek betűrendjébe sorolják.

Példa raktári jelzetre: a 720 H53 raktári jelzetnél a 720 szakrendi jel mutatja, hogy a könyv az építészet témakörbe tartozik, a H53 betűrendi jel pedig azt, hogy aHegyi Borbála: Az építészet remekei című műve a H betűnél (a szerző nevének kezdőbetűje), az 53-as számú könyvek között található.

A könyv gerince