Tájékoztatási eszközök

A könyvtárban az ott gyűjtött dokumentumok, vagy más néven információhordozók segítségével szerezhetünk ismereteket. A dokumentumok egyik csoportja közvetlen tájékozódásra használható, azaz kérdéseinkre a segítségükkel azonnal megkapjuk a választ. Ezek a direkt, vagy más néven elsődleges tájékoztatási eszközök. Elsődleges tájékoztatási eszköz például a lexikon és az enciklopédia.

A dokumentumok másik csoportja csak arra a kérdésre ad választ, hogy mely dokumentumokban található meg a keresett információ, közvetlen választ nem kapunk, ezért ezek indirekt, vagy más néven másodlagos tájékoztatási eszközök. Másodlagos tájékoztatási eszköz például a bibliográfia és a referáló folyóirat, valamint a katalógus.

Elsődleges tájékoztatási eszközök

Az információszerzésben, tájékozódásban segítségünkre lehetnek a könyvtárban található dokumentumok, vagy más néven információhordozók. Használatukkal kaphatjuk meg a számunkra érdekes információt, vagy adatot. A dokumentumok egyik csoportja közvetlen tájékozódásra használható, azaz kérdésünkre a segítségükkel rögtön megkapjuk a választ. Ezek a direkt, vagy más néven elsődleges tájékoztatási eszközök.

A direkt tájékoztatás eszközei a saját koruk ismereteit tartalmazó kézikönyvek. Az elsődleges tájékoztatás eszközei közé tartozik így a monográfia, a lexikon, az enciklopédia, a szótárak és az adattárak. Szintén direkt tájékoztatási eszközök a kézikönyvtári állományba tartozó időszaki kiadványok is.

A kézikönyv

A kézikönyvek a könyvtárban található, csak helyben használható, a többi könyvtől elkülönítve tárolt, nem kölcsönözhető dokumentumok. A kézikönyvek csak saját koruk ismeretanyagát dolgozzák fel.

Kézikönyv például a lexikon, az enciklopédia, a szótár, a jogszabálygyűjtemény, és a bibliográfia. A kézikönyvtári állományba tartozik még, azaz csak helyben használható és elkülönítve tárolt az időszaki kiadvány, az audio-, audiovizuális és vizuális dokumentum, továbbá a számítástechnikai adathordozó.

A monográfia

A könyvtári állomány kézikönyvei közé sorolható a monográfia, mely egy-egy tudományágat, vagy egy témát részletesen tárgyaló és egyben összefoglaló tudományos alkotás. Név-, cím-, vagy tárgymutató, illetve irodalomjegyzék is szerepelhet benne. Használatát segíti a benne található tartalomjegyzék. A monográfia címéből legtöbbször következtetni lehet arra, hogy melyik az a témakör, melyet az adott monográfia részletez. Például Horváth János: Petőfi Sándor című monográfiája Petőfi Sándor költőnk életét és munkásságát tárgyalja.

A lexikon

A lexikon olyan kézikönyv, amely a tudományok összességét, vagy egy-egy szaktudomány fogalmait, neveit betűrendben ismerteti.

A fogalmat vagy nevet megnevező, általában első szó a címszó. A címszó után szerepelnek azok az ismeretek, tudnivalók, melyek a címszóra jellemzőek. A címszó és a róla szóló ismertetés alkotja a szócikket.

Ha a szócikkben szerepel olyan szó, melyet a lexikonban megtalálhatunk címszóként, akkor előtte utalót helyeznek el. Ez az utaló általában egy jobbra mutató nyíl, mely után dőlt betűkkel szedik azt a szót, amely a lexikonban címszóként is szerepel, s a lexikon megfelelő helyén szócikkben kifejtésre is kerül.

A betűrend miatt az egyes részterületek összefüggéseiről nem kapunk képet a lexikon használatakor.

A lexikon a benne szereplő ismeretek szerint lehet általános vagy szaklexikon. Az általános lexikon valamennyi, vagy a legtöbb tudományág ismereteit tartalmazza, például: Révai nagy lexikona, Magyar nagylexikon. A szaklexikon címe általában utal a benne feldolgozott tudományterületre, például: Művészeti lexikon, Űrhajózási lexikon.

Az enciklopédia

Az enciklopédia olyan kézikönyv, amely nagyobb, tartalmilag összefüggő egységekben dolgozza fel a benne szereplő ismeretanyagot. Ebből kifolyólag nem csak ismeretek, adatok szerepelnek benne, hanem az összefüggések is könnyebben átláthatók. Ezért az egymással összefüggő dolgok az enciklopédiában egymás mellé kerülnek. A keresést segíti az enciklopédia név- és tárgymutatója.

Az enciklopédiák lehetnek általánosak és szakterületiek attól függően, hogy a tudományok egészéhez, vagy egy tudományághoz tartozó ismereteket tartalmaznak.

Példa az enciklopédiára: Nagy Francia Enciklopédia, 1751 és 1780 között jelent meg, célja a tudományok összességét felölelő ismerettár létrehozása.

A szótár

Nyelvtanuláskor, szöveg fordítása esetén, vagy magyar nyelvű szöveg értelmezése, helyesírási, nyelvhelyességi ellenőrzése, módosítása és közérthetőbbé tétele során jó szolgálatot tehetnek a kézikönyvtár szótárai. A szótárak az adott nyelv teljes szókincsét, vagy annak egy részét tartalmazzák betűrendben. Megkülönböztethetünk egynyelvű és kétnyelvű szótárakat.

Az egynyelvű szótárak közé tartozik például az értelmező szótár, az etimológiai szótár, a szinonimaszótár, a helyesírási szótár és az idegen szavak szótára.

A kétnyelvű szótárakban szereplő szavak idegen nyelvű jelentése mellett gyakran feltüntetik a legfontosabb ragozási formákat, szóalakokat is. A kétnyelvű szótárak lehetnek kisszótárak, közép- vagy kéziszótárak és nagyszótárak. Élő és holt nyelvek szavait is tartalmazhatják.

A bibliográfia

A bibliográfia a másodlagos, vagy más néven indirekt tájékoztatási eszközök közé tartozik, tehát kérdésünkre közvetlen választ nem kaphatunk belőle, azt viszont megtudhatjuk a segítségével, hogy mely művekben található meg a kívánt információ. A bibliográfia áttekintést ad egy-egy tudományág irodalmáról. A benne szereplő szakirodalom azonosításhoz annak szükséges adatain kívül gyakran tartalmi ismertetést is találhatunk a művekről.

Az általános bibliográfia minden tudományra kiterjedően tartalmazza a könyvek bibliográfiai adatait, azaz az azonosításhoz szükséges adatokat. A szakbibliográfia csak egy-egy tudományág szakirodalmát tartalmazza.

A nemzeti bibliográfia egy ország területén, az adott nemzet nyelvén, valamint a nemzethez tartozó személyek műveinek külföldön megjelent fordításainak adatait is tartalmazza. Ezt a feladatot Magyarországon a Magyar Nemzeti Bibliográfia látja el, amelyet az Országos Széchényi Könyvtár ad ki.

A Magyar Nemzeti Bibliográfia egy száma