Sokszor készítünk táblázatot adataink ábrázolására, feldolgozására. A hétköznap életben is lépten-nyomon találkozhatunk táblázatokkal, ezek nélkül átláthatatlan adathalmaz venne körül minket mindenhol.
Ilyen csoportosított adatokkal találkozhatunk a büfében kilógatott árlistán, az osztálynaplóban, egy menetrendben, vagy egy pénzügyi nyilvántartásban is. Táblázatokat az adatok könnyebb áttekinthetősége és számítások elvégzése céljából készítünk.
Az adatokat mindig egy közös tulajdonság alapján szoktuk csoportosítni. Például csoportosíthatjuk az osztály tanulóit az alapján, hogy ki hányas tanuló informatikából. A közös tulajdonságokkal, azaz egyforma érdemjeggyel rendelkező tanulók egy csoportba kerülnek. A csoportosítást a táblázaton kívül halmazokban is megadhatjuk.
Táblázatok típusai
A táblázatokat, abból a szempontból, hogy milyen célból készültek vagy mire használjuk őket, több csoportba sorolhatóak. Megkülönböztetünk látványtáblázatot, összehasonlító táblázatot és számoló táblázatot.
A látványtáblázat az adatok csoportba rendezése mellett esztétikus formában mutatja táblázatot. Ennél a típusnál az adatokkal általában nem végzünk műveletet, inkább a rendezett megjelenítés a cél. Erre példa lehet az órarendünk.
Az összehasonlító táblázatban általában különböző helyről származó adatokat vizsgálunk egy-egy tulajdonság alapján. Az ilyen típusú táblázatban ritkán vannak számítások. Célja, hogy egymás mellett lássuk az összehasonlító adatokat. Készíthetünk összehasonlító táblázatot például autókereskedések árlistái alapján, ahol az azonos típusú autók árai egymás mellett szerepelnek.
A táblázatok harmadik csoportjába tarozik számolótáblázat. Szerepe és célja az elnevezéséből is kitalálható, számításokat, bonyolultabb matematikai, statisztikai, pénzügy műveleteket tartalmazó táblázatról beszélünk. Az ilyen típusú táblázat nincs feltétlenül kidíszítve, mint a látványtáblázat és nem tartalmaz szándékosan hasonló jellegű adatokat, mint az összehasonlító táblázat, egyedüli célja a számítások pontos elvégzése.
A táblázat elemei
A táblázatban összetartozó adatokat ábrázolunk. A táblázat függőleges adathalmaza az oszlop, a vízszintes adathalmaza a sor.
A táblázat alapegysége a cella, amely egy sor és egy oszlop metszéspontjaként értelmezhető. A cella tartalma lehet maga az adat vagy képlet, amiben számítások elvégzését lehetővé tevő alapműveletek, bonyolultabb esetben függvények szerepelhetnek.
Előfordulhat, hogy valamilyen okból a táblázat néhány cellája szorosabban összefügg egymással, vagy nem minden cellára vonatkozóan akarunk elvégezni egy művelet. Ilyen esetben a több cellából álló területet cellatartománynak nevezzük.
Hivatkozás táblázatos adatra
A táblázatok függőleges adathalmaza az oszlop, a vízszintes pedig a sor. Az oszlopok illetve sorok egy azonosítóval rendelkeznek, amely általában a nevük. Az oszlop- és sorazonosító lehet betű vagy szám is.
Gondoljunk például egy sakktáblára, ahol az oszlopok betűkkel, a sorok pedig számokkal vannak jelölve. Minden cella egyértelműen azonosítható az alapján, hogy melyik oszlop és sor metszéspontjában található. Ezt általában úgy jelöljük, hogy az oszlop nevét (azonosítóját) és a sor nevét (azonosítóját) egymás mellé írjuk. Sakkjátszmák esetén is hasonlóan adják meg egy lépés helyét, például: „ gyalog lép a C3-ra”.
A cellatartomány egy téglalap alakú terület a táblázatban, amely több cellát foglal magába. A tartományt két átellenes sarkában lévő (általában bal felső és jobb alsó) cella segítségével azonosíthatjuk. A két cella azonosítóját bizonyos táblázatkezelő programokban kettősponttal kell elválasztani, ezzel megadjuk a cellatartomány első és utolsó cellájának adatait.
Kapcsolódó animációk
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
