Hétvégén szeretnénk a családdal strandra menni, de jó lenne tudni, hogy milyen lesz az idő. A program tervezésének fontos lépése a tájékozódás, az információgyűjtés. A csütörtök esti időjárás-jelentésből csak annyi derült ki, hogy meleg lesz, bár felhősödés várható.
Sajnos ebből nem tudjuk meg pontosan, hogy fürdőzésre alkalmas lesz-e az idő. Pontosabb információra van szükségünk. Szombaton reggel már azt halljuk a rádióban, hogy napközben 32 fok várható, néha felhők takarják majd el a napot, kevés eső csak késő délután vártható. Ezek ismeretében már nyugodtan megyünk a strandra.
Egyik osztálytársunk boldogan meséli, hogy új autót vettek, amelynek a színe zöld. Meg tudjuk pontosan mondani, hogy milyen kocsit is vettek az osztálytárs szülei?
Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk az új kocsiról, néhány fontosabb adatot tudnunk kell róla: milyen gyártmányú, milyen típusú, mikor gyártották, hányan ülhetnek bele, stb.
Láthatjuk, ahhoz, hogy pontos információkhoz jussunk, adatokra van szükségünk. Az adatok hordozzák az információt.
Ha a barátunknak levelet írunk, a borítékra nem elég ráírnunk a nevét, rá kell írnunk a lakcímét is. Ha ez nem pontos, akkor a levél sohasem fog hozzá megérkezni. Éppen ezért fontos, hogy az adatokat mindig pontosan jegyezzük fel, a pontatlanság komoly hibákhoz vezethet.
Számadatok
Tájékozódás közben leggyakrabban szöveges adatokkal- és számadatokkal találkozunk.
A számadatok az ismereteket számok formájában tárolják.
Néhány példa a számadatokra:
- Ha megkérdezik tőlünk, hogy az osztályunk létszáma hány fő, akkor számadattal fogunk válaszolni: 25 fő.
- A tanév során az osztálynaplóba a nevünk mellé kerülnek be az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó érdemjegyek, dolgozataink, feleleteink értékelései. Ezek is számadatok.
- Ha kiszámoljuk az év végi átlagunkat, akkor a kapott eredményünket is számmal fogjuk megadni.
- Ha elmegyünk a zöldségeshez, akkor a gyümölcsök, zöldségek mellett megtaláljuk az árukat is, ezek szintén számadatok.
- A napi hőmérséklet-ingadozást is számadatokkal jellemezhetjük.
Elsősorban számadatoknál fordul elő, hogy önmagában nem elég a szám, valamilyen egyéb adatot is meg kell adnunk. Ha például annyit hallunk, hogy egy árucikk ára ötven, a szövegkörnyezetből hozzágondolhatjuk, hogy forintról, euróról vagy másról van szó, de pontos információt csak a számadatot és a pénznemet együtt tartalmazó értékpár szolgáltat.
Szöveges adatok
Környezetünkben szám- és szöveges adatokkal találkozunk leggyakrabban.
A szöveges adatok az ismereteket szavakkal leírhatóan, szöveg formájában hordozzák.
Néhány példa a szöveges adatokra:
- Az osztálynaplóba a nevünk mellé több szöveges adat is bejegyzésre kerül. Ilyen a lakcímünk, a születési helyünk, édesanyánk neve.
- Ha szeretnénk moziba menni, és több lehetőség között akarunk dönteni, segíthet, ha elolvassuk a vetített filmek tartalmát.
- Ha elmegyünk egy cukrászdába, a kifüggesztett napi választékból tájékozódhatunk.
- A könyvtári katalóguscéduláról le tudjuk olvasni a könyv fontosabb adatait: a szerző nevét, a mű címét, a könyv kiadóját.
Személyes adatok
Személyi adataink a legfontosabb adatok. Ide tartozik a nevünk, a lakcímünk, édesanyánk neve, születésünk ideje, helye. Ezeket illik tudni.
A legfontosabb adataink az igazolványunkban is megtalálhatók.
Diákigazolvánnyal már a tanulók is rendelkeznek, amelyben a szokásos adatok mellett feltüntetik azt is, hogy melyik iskolában tanul.
Ha figyelmesen megnézzük ezt az okiratot, akkor egy számot is találunk rajta, ez a diákigazolvány száma. Ez a tízjegyű szám minden igazolványon más.
Születésünktől kezdve rendelkezünk egy Társadalombiztosítási Igazolvánnyal. Ez a kis kártya nagyon fontos, ugyanis ha betegek leszünk, az orvos csak a kártya bemutatása után tud kedvezményesen gyógyszert felírni. Ez az igazolvány is rendelkezik egy fontos adattal, a kilencjegyű TAJ-számmal. Mindenkinek más a TAJ-száma, ezért egyértelműen azonosít minket.
Mindenkinek van egy személyi száma, amely tizenegy számjegyből áll. Azoknál, akik még 2000 előtt születtek, ez a szám eggyel, vagy kettővel kezdődik, attól függően, hogy az illető férfi vagy nő. A 2000-ben, vagy az után születettek esetében az első számjegy hármas, ha az illető fiú, és négyes, ha lány. Az utána következő hat számjegy a születési dátum: az évszám utolsó két számjegye, a hónap és a nap. Majd ezeket követi még négy azonosító számjegy.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
