Hangok, fények
A mindennapi életben a hangoknak, fényeknek nagy szerepe van az információ megszerzésben, nemcsak az emberek, hanem a növények és állatok esetében is.
A növények és az állatok is érzékelik a körülöttük lévő világot, a fényt, a hangokat.
Megfigyelhető, hogy a szobanövények mindig a fény felé fordulnak.
A szentjánosbogarakon található világítószerv folyamatosan vagy villódzva halványzöld fényt bocsát ki.
Az éjszakai lepkék gyakran ütköznek a kivilágított ablaknak, ugyanis vonzza őket a fény.
A denevérek a sötétben ultrahanggal tájékozódnak. Olyan magas hangot tudnak kibocsátani, amelyet az ember nem képes meghallani. Ezek a hanghullámok visszaverődnek egy tárgyról, vagy akár lepkéről, amiket a denevér a nagy füleivel felfog. Ebből tudja megállapítani a tárgy, a lepke méretét, irányát és távolságát is.
Vannak olyan lepkék, akik érzékelik a denevér által kibocsátott hangot, és azonnal a földön keresnek biztonságos helyet. De léteznek olyan lepkefajták is, akik a denevérek ultrahangját meg tudják zavarni az általuk kibocsátott hanggal.
A mélytengeri horgászhal kifejlesztette a saját fényforrását, a „fénykukacot”, amelynek segítségével a szájához csalja zsákmányát.
A delfinek is ultrahangok kibocsátásával képesek érzékelni más állatokat, tárgyakat. Ez a szerv a homlokukon található. Magas, csettegő hangot adnak ki, amelyek visszaverődnek a tárgyakról. A delfinek ezekkel a hangokkal tudják egymást figyelmeztetni ha veszélyt észlelnek.
Az emberek számára is nagyon fontosak a hang és fény által adott információk.
Az utasszállító repülőgépek leszállását az irányítótoronyból kapott segítség mellett a kifutópályák megvilágítása is segíti.
Ha egy hajó bajba kerül a tengeren, a rádiós segítségkérés mellett jelzőrakéták fellövésével is jelezni tudja a helyzetét.
Ezek a példák is jól mutatják, hogy mennyire fontos a fényjel és hangjel az információközlésben vagy a megszerzésében.
Elektromos jelek
Vannak olyan élőlények, amelyek elektromos jelekkel tudnak egymásnak üzenni.
Néhány hal – például az elektromos angolna – speciális szerveivel képes elektromos áramot fejleszteni, és ezzel meg tudja bénítani a zsákmányát, el tudja riasztani az ellenségeit, valamint képes a zavaros vizekben is tájékozódni.
A termeszek képesek olyan elektromos teret létrehozni, amely a társakat a veszélyre figyelmezteteti, míg az ellenségre riasztó hatással van. Ezzel a jellel a tudják a termeszváruk körüli területet megjelölni.
Az elektromos jeleknek nemcsak az állatoknál van nagy szerepe, hanem az emberi információszerzésben is.
Ha egy rádióbemondó híreket olvas, akkor a hanghullámokat a mikrofon elektromos jelekké alakítja, amely egy folyamat során hallható lesz a rádióban.
Testbeszéd, gesztusok
Nem csak szavakkal tudunk egymással kommunikálni; a mozdulataink, testbeszédünk is sok mindent elárul rólunk.
A különféle testtartások árulkodók lehetnek: ha az utcán szembe jön velünk egy ismerős, aki az orrát lógatva a földet nézi, akkor sejthetjük, hogy szomorú. De a vidám, vagy akár ideges embereket is felismerhetjük a jellegzetes testtartásukról.
Beszélgetés közben az arcunk is folyamatosan változik. Arcizmaink más-más arcformát mutatnak, attól függően, hogy miről beszélgetünk. Ha a téma meghökkentő, és újdonságot nyújt, akkor a szemeink egy kicsit kikerekednek, és a csodálkozás megjelenik az arcunkon. Ez az arcjáték, más szóval a mimika.
Beszélgetés közben nem csak a mimikával tudjuk mondandónkat hangsúlyozni, a kézmozdulataink is kifejezőek lehetnek, így hangsúlyt adnak a mondanivalónknak. Ez a gesztikuláció. Megfigyelheted, hogy a kezünket akkor is mozgatjuk beszéd közben, ha telefonálunk, és a másik fél nem is látja.
De nem csak a kéz ad jelzéseket, hanem az egész test, a karok és a láb is.
Ha a fejünkkel bólintunk, akkor azzal egyetértésünket, míg ha rázzuk a fejünket, akkor a nemtetszésünket tudjuk kifejezni.
Ha a karunkat keresztbe fűzzük a testünk előtt, akkor ez a távolságtartást mutatja, míg az összeszorított ököl az ellenségeskedést is jelentheti. Ha pedig az ujjainkkal dobolunk az asztalon, az idegességet jelenti. Ugyanezt fejezi ki a láb rázása is.