Az egyetemisták, főiskolások olyan előadásokat hallgatnak, amelyeken egészen új tudományos eredmények hangzanak el. Mivel ennyire újak az információk, még nincsenek könyvekben leírva. Az egyetemistáknak tehát nincsenek tankönyveik, mint az általános iskolásoknak. Maguknak kell gondoskodniuk arról, hogy az elhangzottakat valahogyan rögzítsék, hogy később megtanulhassák.

Hogyan lehet az elhangzó hasznos információkat megőrizni?

Az információ-rögzítés többféleképpen is lehetséges. Megoldás lehet, ha az előadás anyagát felveszik egy olyan eszközzel, amelyről bármikor, és tetszőleges alkalommal vissza tudják hallgatni. Ez az eszköz a diktafon. A diktafon tulajdonképpen egy célszerű kis magnetofon.

Az információk megőrzésének nemcsak ez az egyetlen módja ismert. A lényeg kiemelésével készíthetünk jó jegyzeteket, amelyeket bármikor elolvashatunk.

Az 1800-as évek közepén kifejlesztettek egy olyan írásmódot, amellyel folyamatosan és egyidejűleg lehet az élőbeszédet leírni. Ez a gyorsírás, mely különféle jeleket, rövidítéseket alkalmaz a hosszú szavak leírása helyett.

Aki ezt az írásmódot ismeri, annak a jegyzetelés nem jelent nagy problémát.

A lehetséges megoldások