A számítógéppel végzett munka során ugyanúgy, mint a hétköznapi életben, sok adatot gyűjtünk össze. Hogy ez ne átláthatatlan kupac legyen, valamilyen szempont szerint csoportosítani, rendezni szoktunk.
Ha számokat szeretnénk csökkenő sorrendbe állítani, megtehetjük, hogy végignézzük a listát, kiválasztjuk a legnagyobbat, újra végignézzük a maradékot, megint kivesszük a legnagyobbat, és ezt addig csináljuk, amíg csak egy szám marad, így lehet csökkenő sorrendbe állítani például egy versenyen elért pontszámokat. Ha szöveges adatokat, például neveket szeretnénk rendezni, akkor ezt általában ábécé sorrendbe tesszük. Először kiválaszthatjuk az „A” betűvel kezdődőket, és így tovább, amíg kialakul a névsor.
A be- és kimenő adatok
Matematika órán már többször találkozhattunk szabályjátékokkal. Ilyenkor vagy a számpárok voltak adottak, és szabályt kellett keresni hozzájuk, vagy adott volt a szabály és az egyik szám, ezek ismeretében kellett a másik számot meghatározni.
A hétköznapi életben is találkozunk szabályjátékokkal: vásárlás közben megnézzük az árucikk árát és a kedvezmény mértékét, és kiszámoljuk, hogy mennyit is spóroltunk valójában. A számítógéppel végzett munka során sokszor cél, hogy valamilyen adatokból újabb adatokat nyerjünk. Ilyenkor megkülönböztetünk be- és kimenő adatokat. Bemenő adatnak tekintjük azokat az adatokat, amelyekkel a kívánt műveletet, műveleteket el fogjuk végezni, kimenő adatnak pedig azokat tekintjük, amelyek a művelet, műveletek végén keletkeznek. Például: össze szeretnénk adni az 5-öt és a 4-et, ebben az esetben 3 bemeneti adatunk lesz:
- adat a végezni kívánt művelet (itt az összeadás);
- adat az 5-ös számérték;
- adat a 4-es számérték;kimeneti adatunk pedig a végeredmény lesz: 9
Természetesen a be- és kimeneti adatok olykor sokkal bonyolultabbak is lehetnek. Például bemeneti adat egy osztály tanulóinak a neve és az hogy ábécé szerint kell azokat rendezni, kimeneti adat a névsorba rendezett nevek lesznek.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
