Élő növényekből álló, rendszerezett gyűjtemény, mely a tudományos kutatást és az ismeretterjesztést szolgálja. A növények mellett általában feltüntetik a hétköznapi nevüket, tudományos nevüket és eredeti élőhelyüket. A növényeket ökológiai, rendszertani, morfológiai elvek alapján ültetik a kertben. Másképpen füvészkertnek is nevezhetik, illetve a főleg fás szárú növényekkel betelepített kerteket arborétumnak is hívják.

Faj feletti növényrendszertani egység, mely a rokon nemzetségeket foglalja magában.
Faj -> nemzetség -> család -> rend -> osztály -> törzs

Növényrendszertani egység, mely a fajon belül a szemmel láthatóan eltérő egyedek összessége. Természetes vagy nemesítési munka eredményeként egyaránt létrejöhet. A változatok színben, virágformában, levélalakban vagy növekedésben különböznek egymástól.

A növények tudományos, kettős latin neve. Az első a nemzetség neve, melyet nagybetűvel írunk, a második a fajé, mely kisbetűvel kezdődik. A Linné által kidolgozott nevezéktan mindenkire nézve ma is kötelező. Ennek segítségével minden növény egyértelműen azonosítható ellentétben a nemzeti nyelveken adott sokféle elnevezésekkel.

A növényrendszertan alapegysége. Egyedei egymással lényeges tulajdonságokban megegyeznek, melyeket átörökítenek. Az élőlényeket részben alaki, külső tulajdonságaik alapján sorolják valamely fajhoz, de az ivarosan szaporodó élőlények rendszerezésében ennél fontosabb, hogy szaporodásbiológiailag elkülönült csoportot alkossanak. A fajok szaporodásbiológiai elkülönültsége azt jelenti, hogy egy-egy faj egyedeinek közös génállománya van, melyben más fajok egyedei nem osztoznak velük.

Növényrendszertani egység, mely a fajon belül természetes úton vagy nemesítési munka eredményeként jön létre. Az ide tartozó növényeknek önálló földrajzi elterjedése illetve környezettani jellege van.

A növényvilág összes élő és kihalt szervezetének rendszeres összefoglalása. A rendszerezés célja, hogy lehetővé tegye az eligazodást a növényfajok sokaságában. A mesterséges rendszereket önkényesen kiemelt tulajdonságok alapján hozzák létre. A természetes rendszerek a növények természetes rokonsági kapcsolatát illetve a növények kialakulását, származását egyaránt figyelembe veszik. A természetes rendszereknél döntő szempont, hogy az egyes tulajdonságok a törzsfejlődés során mikor jelentek meg.

A kultúrnövények fajon belüli alapvető egysége. A fajta az adott faj olyan egyedeinek csoportja, melyet bizonyos morfológiai és élettani jellemzők egyértelműen megkülönböztetnek a többitől. A fajtát nemesítői tevékenység hozza létre, a természetben vadon nem fordul elő. Azokat a tulajdonságokat, melyek a fajta valamennyi egyedén megtalálhatók, fajtabélyegeknek nevezzük.

Az élő és kihalt növények leírásával, azok rokonsági és fejlődéstörténeti kapcsolatainak kiderítésével foglalkozó tudós szakember.

Növényrendszertani egység, mely a vegetatív részek (levelek, hajtások) méreteiben mutatkozó eltéréseket jelzi.

Az élőlények alakját, külső felépítését leíró jellemző tulajdonság, alaktani sajátosság. A növények rendszerezésében azok a sajátságok a leghasználhatóbbak, melyek változékonysága kicsi.

Növényvédőszerek tárolására rendszeresített zárható helyiség, mely kialakítására és működtetésére szigorú előírások vonatkoznak.

A vízben lévő kalcium- és magnéziumvegyületek mennyisége. Mértékegysége a német keménységi fok. 1 NK = 10 liter vízben 1 g kalcium. A hidrogén-karbonátok okozta vízkeménység a változó keménység, a melegítés hatására ki nem csapódó kalcium- valamint magnézium klorid és szulfát adja az állandó keménységet. A kettő összege az összkeménység.

Növényház, melyben 12-18 ºC-os hőmérsékletet tartanak. A növényházi növények többsége számára megfelelő létesítmény. A nagy mennyiségben előállított vágott virágok termesztésére is ezt használják.

Növényház, melyben 5-12 ºC-os hőmérsékletet tartanak. Elsősorban egyes dísznövények teleltetésére használják.

A cserepes növények tárolására rendszeresített asztal a növényházban. Kiépítettsége szerint lehet fix és gördülő asztal. A gördülőasztal jobb terület kihasználást biztosít, mert az asztalok acélcsöveken jobbra-balra eltolhatók, és így nem kell minden egyes nevelőasztal mellett kezelőutat hagyni.

Növényház, melyben 18- 30 ºC-os hőmérséklet tartható. Jellemzően cserepes dísznövények termesztésére használják, melyek trópusi eredetük miatt igénylik az állandó magasabb hőmérsékletet.

Rikettsia

A baktériumok egyik nemzetsége. Igen változó méretű, sejtfal nélküli szervezetek. Sejtjeik alakja a gömb vagy körteformától a vékony, elágazó fonalig terjed. Többnyire fakultatív anaerob kolóniákban él és az általa kiválasztott, mérgező melléktermékek felhalmozódnak a gazdaszervezet szöveteiben, károsítva őket.

A genetikai törvényszerűségek céltudatos felhasználása a mezőgazdaságban és a kertészetben az ember számára hasznosabb növények előállítása érdekében. Célja friss fogyasztásra vagy ipari feldolgozásra alkalmas, kiváló beltartalmi értékű növényi termék előállítása, a tenyészidő megváltoztatása, a különféle kórokozókkal szemben tanúsított ellenállóképesség fokozása, gépi vetésre, ápolásra és betakarításra való alkalmasság, a fokozódó kemizálás követelményeinek nagyobb mértékű kielégítése. Fő módszerei a szelekció, keresztezés és a mutációs nemesítés.

Az állatvilág fajokban leggazdagabb törzse. Ide tartoznak többek között a rákok, a százlábúak, a rovarok és a pókszabásúak. Testük szelvényes felépítésű, két részre (fej, törzs) vagy három részre (fej, tor, potroh) osztható. Külső és belső vázuk általában különnemű. A váz anyaga kitin, mely igen könnyű, rugalmas és nagymértékben ellenáll a savak illetve a lúgok hatásának is. Bélcsatornájuk a testüreg közepén húzódik, általában elő, közép- és utóbélre tagolódik. Végtagjaik, a lábak, ízekből állnak, melyeket külön-külön képesek mozgatni.

Reproduktív szervek. Szűkebb értelemben mindazon egysejtű vagy többsejtű testrészek, amelyekben ivartalan szaporítósejtek fejlődnek. Tágabb értelemben mindazon testrészek, amelyek leválva új egyeddé szerveződhetnek.

Olyan növénytermesztési rendszer, amelyben egy adott területen több éven át ugyanazt a növényt termesztik. Ez a technológia a talaj tápanyagkészletét egyoldalúan veszi igénybe és elősegíti egyes kórokozók, kártevők elterjedését is.

Olyan élősködő növények, melyek bizonyos ideig teljesen önállóan is képesek megélni, illetve klorofillal is rendelkeznek. Ilyen növény: pl. a fehér fagyöngy, melynek bőrnemű, zöld levelei vannak és asszimilálnak. Szívógyökereit a fák ágainak fatestébe bocsátja, melyeken keresztül vizet és benne oldott szervetlen sókat vesz fel.

Idegenföldről származó dísznövénytermesztésre használt faj. Az e csoportba tartozó növényeket általában kora tavasszal helybe vetjük, mert alacsony hőmérsékleten csíráznak. Egyszerre és egyöntetűen, igen díszesen virágoznak, virágzási idejük viszonylag rövid, színhatásuk igen intenzív, lényegében szezonális növények.

Azok a szervezetek, melyek a külvilágból kész szerves tápanyagot vesznek fel, és ezeket alakítják át saját szervezetük anyagává. Ilyen élőlények a gombák, a baktériumok egy része és néhány magasabb szervezettségű növény. Főbb típusai a növényvilágban: korhadékbontás, élősködés, rovaremésztés, együttélés.

A növények díszítő tulajdonságainak összessége, melyek az emberek számára színvilágukkal, látványukkal, formájukkal vizuális élményt, értéket jelentenek. Eléggé szubjektív, hogy ki mit tart szépnek, de a divat, kultúra, történelmi időszakok erősen befolyásolják ezt a megítélést.

Élősködő növény, mely táplálkozás és szaporodás céljából a másik növényre van utalva, és ezzel kárára van a gazdanövénynek. Az élősködő életmódhoz való alkalmazkodás mélyreható változást okoz a parazita szervezetben. Az aranka pl: a gazdanövény szárára csavarodik és szívószervei a gazdaszervezet testébe hatolva, annak szállítószöveteihez, nyalábrendszeréhez kapcsolódnak, és így az élősködő minden tápanyagszükségletét biztosítja.