Az ivaros szaporítás célja

A gyümölcstermő növények többségét oltványokkal szaporítjuk. Az oltványok a növény talajba kerülő részét adó alanyból és nemesből állnak. Az alanyokat ivaros vagy ivartalan úton lehet szaporítani.
A gyümölcstermesztésben az ivaros szaporításnak az alanyok előállításában van jelentősége. A szaporításhoz a magvakat többnyire magtermő ültetvényekről szedik. Az ivartalanul szaporított fajtákkal ellentétben a magoncfajta tulajdonságai soha nem egyeznek meg a magtermesztő telepen lévő szülők tulajdonságaival. Ahhoz, hogy a magoncfajta évről-évre azonos összetételű legyen, a szülőpárokat megfelelő szelekció után választják ki és ezek termékenyüléséből származó magvakat használják fel továbbszaporításra. A magtermő ültetvényeket a termő ültetvényektől megfelelő izolációs távolságra szabad csak telepíteni, hogy a megtermékenyítés mindenképp az ültetvényen belül történjen meg. Ez a fajtaazonosság biztosítását szolgálja.
A legjobb minőségű vetőmagot az alanyok jól beérett termései adják. Minthogy a termések nem egyszerre érnek, ezért a betakarítást több menetben kell végezni.
A jó minőségű vetőmag fajtaazonos, tiszta, jó csírázóképességű, betegségektől és kórokozóktól mentes.

A magvak rétegezése

Az alanyfajták magját lehet vetni ősszel különleges előkészítés nélkül. Ha azonban tavasszal kerül sor a magvetésre vagy csíráztatott magot kívánunk vetni, akkor azt előtte rétegezni kell. A rétegzés célja, hogy a mag a keléshez szükséges hidegkezelést megkapja.
A rétegzés 0-10°C körüli hőmérsékleten zajlik. Az egyes fajoknak a hőmérsékleti igénye eltérő. Fontos az optimális hőmérséklet ismerete, mert az attól való eltérés vontatottá teheti a csírázást, illetve ronthatja a csírázási százalékot.
A magvak rétegzéséhez homokot vagy perlitet szoktunk használni.
A rétegzés időtartama fajtánként eltérő lehet, általában 4-20 hét közötti.

Magvetés

A magvetése magiskolában történik. Az elrendezés lehet ikersoros vagy ágyásos. A széles sorok egymástól legalább 40-60 cm-re legyenek kialakítva, míg a keskeny sorok távolsága 20 cm körül mozogjon. Ez a fajta elrendezés lehetővé teszi a gépi művelést.
A sorokon belül a növényszámot a faj növekedéséhez kell igazítani. Ezért almatermésűekből mintegy 40-60 db magot vessünk méterenként, csonthéjasokból pedig 70-80 db-ot.
A vetés mélységénél a mag mérete az irányadó. Körülbelül a saját méreténél 3-szor mélyebbre vessük a magvakat.
Vetés előtt porhanyós vetőágyat kell kialakítani a magiskolában, amellyel a csírázáshoz a megfelelő feltételek megteremthetők. A tenyészidőben a magvetést rendszeresen ápolni kell, ami áll:

• a gyomirtásból,
• öntözésből,
• fejtrágyázásból

A sűrű gyökérzet fejlesztése érdekében a karógyökeret fejlesztő fajok csemetéinek gyökerét U alakú ekével megvágjuk, majd beöntözzük. A gyökér visszametszése az átültetést követő eredést javítja.
A kitermelésre a hajtások beérését követően kerül sor, amikor a gyökérzetet elvágják, majd kiemelik és kötegelik a csemetéket.