A fajták szerepe a szőlőtermesztésben

A gazdaságos és sikeres termesztés alapját jelenti a jó fajta kiválasztása. A fajtaválasztásnál nem szabad elfelejteni, hogy az több évtizedre szól.
A szőlőtermesztésben számtalan fajta alkalmazására van lehetőség. E fajták tulajdonságai nagymértékben eltérnek egymástól. Ezért a termőhely adottságainak és a termesztési feltételeknek a függvényében, a helyi feltételekhez jól alkalmazkodó fajtát kell kiválasztanunk. Olyan fajtát válasszunk, amelyik a legkisebb ráfordítással képes a kívánt termés minőséget és mennyiséget produkálni. Lehetőség szerint előnyben kell részesíteni a betegségekkel és az állati kártevőkkel szemben toleráns vagy ellenálló fajtákat. Növényvédelmi szempontból feltétlen előnyt jelentenek a gombás betegségeknek viszonylag jól ellenálló szőlőfajták, mint például Bianca, Csillám, Duna gyöngye, Medina, Nero, Palatina, Pölöskei muskotály, Teréz, vagy Viktória gyöngye.
A fajtaleírások utalnak a fajták termőképességére, bogyóméretére, stb. Azonban tudnunk kell, hogy ezeket a tulajdonságokat egy adott terület ökológiai és termesztési viszonyai nagymértékben befolyásolhatják.
A borvidékeken a fajta szabad választására sok lehetőség nincs, hiszen ezeken a területeken csak az engedélyezett fajták telepíthetők. Ennek természetesen megvannak a jó oldalai és a rossz oldalai is. Tudjuk, hogy a borvidékekhez kötődő fajtanevek, az azokból készült borok, keresettek a piacon, és a termőhely rangját jelenthetik (pl.: Villányi oportó, Egri leányka, Badacsonyi szürkebarát, stb.). Mindemellett az újabb, többféle rezisztenciával, jobb fagytűrő képességgel és egyéb kedvező tulajdonságokkal rendelkező szőlőfajták telepítése ezeken a területeken nem lehetséges.