A monszun a tenger és a szárazföld egyenlőtlen felmelegedése okozta légnyomáskülönbségekre meginduló légmozgás, a szél irányának gyakorlatilag 180 fokos megváltozása. Téli és nyári változatai fejlődtek ki. Télen a szárazföld felől fúj a szél, a kontinens felett magas, az óceán fölött alacsony a légnyomása. Hidegek a légtömegek. Nyáron ellentétes a helyzet.

A Földet az Egyenlítő térségében alacsony, a 30. szélesség mentén magas nyomásöv fogja körbe. A két öv között a Föld forgásából adódó eltérítő erő hatására az északi félgömbön északkeleti a déli félgömbön délkeleti szél alakul ki. Ez a 30. szélességi kör tájékáról az Egyenlítő felé fújó szél az északkeleti és a délkeleti passzát. A passzátszél csaknem állandóan fúj, miközben iránya és sebessége alig változik.

A sarkköri öv jellegzetes természetes növényzete a főleg moha és zuzmófajokból álló tundra.

A tengerek és szárazföldek szabálytalan elhelyezkedéséből adódó módosító hatások során kialakuló övezetek megjelenése.

A szubtrópusi jelentése a trópusok alatti. A szubtrópusi területek közvetlenül a trópusi öv mentén helyezkednek el.

A nedves szavannáknak megfelelő dél-ázsiai monszunerdő a dzsungel. Növényvilágára jellemző, hogy koronaszintjük az esőerdőnél egységesebb, alacsonyabb sokkal kevesebb fafaj alkotja, és fái a száraz évszakban lehullatják a lombjaikat.

Az esőerdő az egyenlítői öv természetes növénytakarója, mely egyben a Föld fajokban leggazdagabb társulása.

A direkt sugárzás időtartama adott időszak folyamán.

Az éghajlati terület, amikor néhány éghajlati övet további kisebb-nagyobb területre osztunk fel.

A kontinentális jelentése: szárazföldi.

A szavanna az átmeneti öv természetes növénytakarója a szavanna. Az átmeneti öv elhelyezkedése az északi és a déli szélességeken egyaránt a 10-20 fokok között található. Az övet a nyári esők övének is nevezik, mivel a csapadék mindig az adott félgömb nyarán érkezik.

Az éghajlati övezeteken belül kisebb-nagyobb övek különíthetők el, melyek szintén övszerűen körülfogják a Földet.

A szoláris éghajlati övezetek kijelölésekor, csak a Nap sugárzását (és annak beesési szögeit) vesszük figyelembe.

A tajga a hideg mérsékelt öv jellegzetes növénytakarója, mely Földünk legnagyobb egybefüggő fenyőerdeje.

A földrajzi övezetesség az éghajlat, a természetes növényzet, az állatvilág valamint a talaj és a felszínformáló erők (beleértve az emberi tevékenységet) együttes övezetes megjelenése.

Az éghajlat egy adott hely időjárásának hosszabb időszak (több évtized) alatt megfigyelhető, szabályszerű ismétlődő eseményeiből kialakuló rendszere.

A Föld gömb alakja miatt a különböző földrajzi szélességeken elhelyezkedő területek eltérő módon melegszenek fel. Ehhez alkalmazkodva számos éghajlati elem, de sok egyéb természetföldrajzi tényező is a bolygót övszerűen körbefogó sávok mentén rendeződött el. Ezeknek az övszerű sávoknak a legnagyobb egységét éghajlati övezeteknek nevezzük.