Bevezetés

Az idő, az időjárás és az éghajlat a mezőgazdasági termelést leginkább befolyásoló tényezők közé tartoznak. Mindhárom tényező különböző mértékben és formában van hatással a mezőgazdasági termelésre, mind a szabadföldi növénytermesztésre, mind a kül- vagy belterjes állattartásra.
Az alapvető időjárási és éghajlati jellemzők meghatározzák, hogy milyen növény- és állatfajok alkalmasak egy adott területen történő termesztésre, illetve tenyésztésre. A területre jellemző hőmérséklet-, szél- és csapadékviszonyok hatással voltak és vannak az őshonos fajok kialakulására, amelyet feltétlenül figyelembe kell venni a mezőgazdasági termelés során. Egy adott éghajlathoz szokott faj vagy fajta termesztése vagy tenyésztése sokkal gazdaságosabban végezhető, hiszen sokkal kevesebb a ráfordítás igénye, mint egy más vidékről származó, más időjárási és éghajlati viszonyokhoz szokott fajnak vagy fajtának.

Az időjárás és az éghajlat fogalma

Az idő a levegő adott pillanatban fennálló állapota, míg az időnek a néhány napon belül történő változása az időjárás. Egy adott helyen előforduló szokásos időjárások együttesét és időbeli rendszerét éghajlatnak nevezzük.

A meteorológia tárgya

A meteorológia céljai közé tartozik a légkör folyamatainak és jelenségeinek feltárása, a jelenségek fizikai okainak feltárása, előrejelzése és szabályozása. A meteorológia a Föld szféráinak oknyomozó vizsgálatával foglalkozik, ezen belül az éghajlat és az időjárás tényezőivel foglalkozó tudomány. A légkört állandó mozgásban lévő egységes, összefüggő, intenzív rendszerként vizsgálja.

A metorológiai elemek

Az időjárási elemek a csapadék, a napsugárzás, a szél és a hőmérséklet.

A csapadék cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotú víz, amely a légkörből hull a talajra (vagy egyéb szilárd felületre) vagy vízfelületre.
A napsugárzás a Napból érkező különböző hullámhosszú sugárzások összessége.
A szél a talajjal párhuzamosan a felszín felett áramló levegőtömeg
A hőmérséklet a különböző közegek (víz, levegő, talaj) jellemzője, amelyet Celsius-fokban vagy Fahrenheit-ben szoktak kifejezni.

Az időjárási és éghajlati elemeket számokkal jellemezhetjük: átlag, szórás, szélsőértékek gyakorisága stb. Az éghajlatot nem csak a levegő, hanem egyéb szférák, pl. a talaj hőmérséklete, a hó, esetleg a jég borításának horizontális és vertikális kiterjedése stb. jellemzik.

Az időjárás és az éghajlat fogalmának szemléltetése

Füstölgő gyárkémény

Gondolatok az éghajlatról mozgókép...

Az idő a légkör adott területen adott pillanatban fennálló állapota.

A légkörnek az időjárást jellemző fizikai tulajdonságait és folyamatait időjárási illetve éghajlati elemeknek nevezzük. Ilyenek például a légnyomás, a hőmérséklet, a napsugárzás, a szél vagy a csapadék.

A Föld légkörének állapotával, és a benne lejátszódó folyamatokkal foglalkozó tudomány. A meteorológia a földtudományok körébe tartozik.

Az időjárás hosszútávú változásaival, különböző területek éghajlatának összehasonlításával, az éghajlatot kialkító és befolyásoló tényezők rendszerével foglalkozó tudomány. Az éghajlattan (klimatológia) szoros kapcsolatban áll a meteorológiával, a két tudomány elkülönítését az éghajlattan célkitűzései indokolják. Amíg a meteorológia a légkört önmagában vizsgálja, addig az éghajlattan feladata annak felderítése, hogy miképpen hatnak a légkörben lejátszódó folyamatok a földrajzi burkokra.

Az agrometerológia az időjárásnak és az éghajlatnak a mezőgazdasági termesztés tárgyaira és folyamataira gyakorolt hatásával foglalkozó tudomány.