A talajtan tudománya

A talaj az állattenyésztés és a földművelés kezdete óta fontos szerepet játszik az emberek életében. A több évezredes tapasztalatok ellenére a talaj fogalma csak a XX. század elejére tisztázódott. A talajtan, mint önálló tudomány nem létezett a XX. század elejéig.A hazai talajtan fejlődésének hat szakaszát különböztetjük meg.

1. 1779-1858. Az 1. szakasz kezdete a szarvasi gazdasági iskola megalapításának éve, amely Tessedik Sámuel nevéhez fűződik. A hazai szakemberek mindent megtesznek a külföldi eredmények közvetítésére. Megjelenik Henry Stephens: The Book of the Farm című könyvének magyar változata Korizmics László, Benkő Dániel és Mórocz István munkája nyomán, a „Mezei Gazdaság könyve” címmel.

2. 1858-1891. A 2. szakasz Szabó József, „Geológiai viszonyok és talajnemek (Békés és Csanád megye)” című talajtérképének elkészítésével indul. Ez volt az első hazai talajleírás, a talajokat a keletkezésükben fennálló különbségek alapján osztályozta. Szintén a talajok megismerését segítette az 1875. évi VII. törvénycikk, amely elrendelte a talajok termékenységén és a termelés költségein alapuló földadókataszter elkészítését.

3. 1891-1909. A 3. szakasz kezdetét a Földtani Intézet Agrogeológiai Osztályának megalapításától számítjuk. Az osztály feladata a talajok térképezése és vizsgálata volt. Ennek az időszaknak a fontos fejleménye, hogy megteremtette a feltételeket a dokucsajevi talajtan elismeréséhez.

4. 1909-1931. A 4. szakasz az Első Nemzetközi Agrogeológiai Konferenciával veszi kezdetét. A magyar szakemberek itt vállalták a dokucsajevi iskola tanainak megismertetését a nyugati országokkal. A konferencia hatására elindult hazánkban az országos átnézeti talajtérkép elkészítése. Az első önálló Talajtani Intézet a Tanácsköztársaság idején jött létre.

5. 1931-1951. Az előző szakaszból folyamatos az átmenet. 1930-ban elindul az ország átnézetes talajtérképének elkészítése Kreybig Lajos által javasolt módszer alapján, mely a növények igényén alapul. A korábbi lapokat újratérképezik. A II. Világháború kezdetére már készen áll hazánk 1:25 000-es méretarányú talajismereti térképe, amellyel egyedül állunk Európában. Nagy fellendülés történik a szikjavítás és az öntözés területén is.

6. 1951-től napjainkig. Az átnézetes talajtérképeket egymás mellé helyezve kiderült, hogy nem jellemzik megfelelően a talajok keletkezésében fennálló (genetikus) különbségeket. A genetikus térképezés módszerével, a korábbi átnézetes térképek alapján készült Stefanovits Pál és Szűcs László szerkesztésében 1:200 000-es méretarányban az ország genetikai talajtérképe. Az OMMI (Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet) 1:10 000-es üzemi talajtérképeket készít a genetikai és talajföldrajzi osztályozási rendszer segítségével hazánk szántóföldi művelés alatt álló területeire. A szikesedés, a savanyodás, az erózió és a defláció elleni védelemben jelentős eredményeket ér el. Elkészülnek a korábbi felvételezéseken alapuló szintetizáló jellegű térképek. 1952-ben kezdődik a talajpusztulás országos térképezése. Jelenleg a talajtan kutatásának központi intézete a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szervei, a megyei Növény-egészségügyi és Talajtani Szolgálatok végzik a talajjal kapcsolatos engedélyezési eljárásokat. Talajtan oktatása minden hazai egyetemen folyik, többségükben rokon területekkel társult Talajtani Tanszéket is találunk.

A talajtan helye a tudományágak között

A talajtan interdiszciplináris tudományág, amely szükségszerűen szorosan kapcsolódik más tudományágakhoz, úgynevezett segédtudományokhoz. Néhány ezek közül:

• - geológia (a talajok kialakulása különböző alapkőzeteken folyik, amelyek ismerete elengedhetetlen a talajok jellemzéséhez),
• - ásványtan (a talajásványok jellemzői jelentős mértékben befolyásolják a talajok fizikai és kémiai tulajdonságait),
• - agrometeorológia (a csapadék, a napsütés, a fagy, a párolgás stb. olyan ismeretek, amelyek segítséget nyújtanak a talajok kialakulásának megértéséhez, elhelyezkedésük ábrázolásához),
• - mikrobiológia (a talajélet kulcsszerepet játszik a talaj kialakulásában, ugyanakkor a rajta élő növények tápanyagainak feltárásában is),
• - növényföldrajz (a növények egyedeinek és társulásainak elhelyezkedése gyakran tükrözi a talajban rejlő különbségeket, így ismeretük jelentős segítség a talajtérképezés során),
• - geomorfológia (a felszíni sajátosságok, a domborzat változása jelentős hatással van a talajok kialakulására, így azok ismerete a talajtan számos részterületén fontos),
• - agrokémia (a talajok kémiai tulajdonságainak ismerete elengedhetetlen a jó mezőgazdasági gyakorlat kialakításához),
• - földműveléstan (a talajművelő eszközök hatással vannak a talajok alapvető tulajdonságaira, melyek jelentős mértékű változást okoztak a talajtakaró tulajdonságaiban az elmúlt 100 évben),
• - növénytermesztéstan (a növények termesztéséhez ismerni kell az alapvető talajtani ismereteket, de a termesztett növények is hatással vannak a talajtani paraméterekre).

A talajtan jelentősége

A talaj a mezőgazdasági művelés alapvető termelő közege, így az emberiség élelmiszerellátása ettől függ. A szárazföldi területek eleve korlátozott mennyiségben (térfogat és terület szempontjából is) állnak rendelkezésre, és folyamatosan fogynak az építkezések (autópálya építések, ipari területek és lakóépületek terjeszkedése stb.) és egyéb antropogén hatások (erózió és defláció stb.) miatt. A mennyiségi szennyezés mellett minőségromlás is folyik az autó- és vasutak mentén, a települések közvetlen közelében (pl. szemétlerakók stb.), az ipari területek közelében, az üzemanyagtöltő állomásokon és közvetve a vízzel érkező szennyeződéseken keresztül. A talajtanban rendelkezésre álló ismeretek segítségével körülhatárolhatóak a mezőgazdasági művelésre leginkább alkalmas területek. A talajok sorsa azonban az állampolgárok, és a döntéshozók kezében van. Talajtani ismereteink már alkalmasak a talajpusztulási folyamatok megakadályozására, és a talajhibák javítására, azonban sok kutatásra van még szükség, hogy többet megtudjunk a talajok tulajdonságairól, terhelhetőségéről és fenntartható használatáról.

A talaj a Föld legkülső, szilárd burka, amely a növények termőhelyéül és egyes állatok lakóhelyéül szolgál.

A talaj a Föld legkülső, szilárd burka, amely a növények termőhelyéül szolgál, és legfontosabb tulajdonsága, hogy a növények számára a vizet és a tápanyagot a megfelelő mennyiségben és kellő időben képes szolgáltatni.