A hang

A multimédiás alkalmazásoknak az egyik legfontosabb része a hang, amely a megfelelő hatás elérésénél kulcsfontosságú szerepet tölt be. Ez lehet kívülről rögzített hang, amelyet hangfelvevő eszköz (mikrofon, hangkártya) segítségével digitalizálunk és dolgozunk fel a számítógéppel. Lehet azonban számítógépes programmal előállított hang, hangeffektus is. A hangot rögzíthetjük analóg, illetve digitális módon. (analóg pl.: hangszalag, digitális pl.: minidisc, számítógép). A hangot időbeli lefolyása szerint két nagy csoportra oszthatjuk. A hosszabb, periodikus hangot, zenei hangnak, a nem periodikus hangot, pedig zajnak nevezzük. Multimédiás alkalmazások szempontjából megkülönböztetünk még beszédhangot is.

A hang fizikai jellemzői

A hang alapvetően egy mechanikai rezgés, amelynek terjedéséhez valamilyen anyagi közeg (levegő, víz stb.) szükséges. Ezt a közeget hangtérnek nevezzük. A hangtér molekulái kölcsönhatásba lépnek egymással, átadják rezgéseiket a mellettük lévőnek. Ennek következtében nyomásingadozás keletkezik és a hang, hullámként terjed tovább, a forrástól egyre csillapodva. Az élőlények hallószervében ez a nyomásingadozás fiziológiai ingert kelt, amelyet hangérzetnek nevezünk.

A hang valamilyen rugalmas közegben terjedő mechanikai rezgéshullám, amely az élőlényekben hangérzetet kelt.

Hangérzékelés

Hangsebesség

A rugalmas közeg, melyben a hangrezgés terjed, halmazállapotát tekintve lehet légnemű, cseppfolyós, illetve szilárd. A közegben a rezgések hanghullámokat keltenek, az általuk előidézett nyomásingadozás és terjedési sebesség mérhető.

A hangrezgések vivőközegben való terjedési sebességét hangsebességnek nevezzük. Jele: c, mértékegysége: m/s (méter/másodperc) A hangsebesség függ a közeg sűrűségétől és rugalmasságától.

A leggyakoribb hangtovábbító közeg a levegő. Normál páratartalmú 15 °C-os hőmérsékletű levegőben a hangterjedési sebessége: 340 m/s, ez folyékony, illetve szilárd halmazállapotú anyagokban ennél is nagyobb.

Tiszta hang és összetett hang

A tiszta szinuszos hangrezgést tiszta hangnak hívjuk, ilyen azonban a gyakorlatban nem fordul elő. A természetes hang több, különböző frekvenciájú és amplitúdójú rezgés együttese. Ezt nevezzük összetett hangnak.

Hangfrekvencia

A hang másodpercenkénti rezgésszáma, a hang frekvenciája. Jele: f, mértékegysége: Hz (Hertz)
Egy 1 Hz frekvenciájú rezgés egy teljes periódusa (ciklusa) 1 másodperc alatt játszódik le.
A hang amplitúdója a rezgő részecske alaphelyzettől mért legnagyobb kitérését jelenti, minél nagyobb, annál nagyobb rezgési energiát tud átadni a közegnek. Ez, az idő és távolság függvényében mindig csökken.

Hangfrekvencia

Akusztika

Az akusztika az emberi hallás jellemzőivel foglalkozik. Minden ember képes érzékelni a hangerőt, a magasságot és a hangszínt. A hangok különféle érzéseket keltenek az emberben, mint pl.: „hangos a zene”, „mély a hangja”, vagy „fakó a hangja”. Az akusztika ezeket az érzéseket számokban fejezi ki.

A hang valamilyen rugalmas közegben terjedő mechanikai rezgéshullám, amely az élőlényekben hangérzetet kelt.

A hangrezgések vivőközegben való terjedési sebességét hangsebességnek nevezzük. Jele: c, mértékegysége: m/s (méter/másodperc) A hangsebesség függ a közeg sűrűségétől és rugalmasságától.

A tiszta szinuszos hangrezgést tiszta hangnak hívjuk.

A hang másodpercenkénti rezgésszáma, a hang frekvenciája. Jele: f, mértékegysége: Hz (Hertz)

Az élőlények hallószervében ez a nyomásingadozás fiziológiai ingert kelt, amelyet hangérzetnek nevezünk.

A hang amplitúdója a rezgő részecske alaphelyzettől mért legnagyobb kitérését jelenti, minél nagyobb, annál nagyobb rezgési energiát tud átadni a közegnek. Ez, az idő és távolság függvényében mindig csökken.